szakirodalom

A tudomány segített elfogadni a babahájat a testemen

Hogy miért ez a bejegyzés? Mert saját bőrömön tanultam meg, mennyi szorongással jár az aránytalan test gyógyulás alatt. Miért a hasadra hízol? Miért ez a sok babaháj? Ez az aránytalan plusz kiló eloszlás örökre így marad?



 

Gyógyulás. Már egy ideje eleget eszik az illető, tartja a minimumot, pihen. Eltelik néhány hét… vagy néhány hónap… amikor aztán belenéz a tükörbe, és meglátja, mennyire más alak néz vissza rá szemből. Ekkor indul meg a pocak körüli „mizéria”, amire ha nincs kellőképp felkészítve, újabb visszaeséssel válaszolhat – nem szerencsés módon. Minél több visszaesés tarkítja a felépülési folyamatot, annál tartósabb, radikálisabb és kitartóbb a test különböző részein megjelenő aránytalan zsírszövet. Épp ezért fontosnak tartom, hogy már a legelején tudja a gyógyuló, hogy ez a folyamat része, és teljesen normális ilyeneket tapasztalni, mert ezek átmenetiek és azért van rájuk szükség, hogy a szervezet 100%-osan felépülhessen az alultápláltság traumájából.

 

 

Rémálom

Annak a személynek, aki evészavar háttérből gyógyul, a hasi területek „feltöltése” maga a katasztrófa. Legrosszabb rémálmunk igazolódik be, amikor látjuk felépülés alatt, hogy a pocak körül egyre észrevehetőbb babaháj és zsírpárnák alakulnak ki. Legtöbb evészavar páciens ettől kiakad, és gyakran vezet visszaeséshez ez a lépcső a gyógyulásban. A természet iróniája, hogy a tipikus evészavar-félelem ellenére a változásokkal járó para pontosan beigazolódik a való életben, és gyakorlatilag amitől az illető fél a folyamat elején, pontosan az várható az elkövetkezendő időkben feltáplálás alatt.

 

 

Sok minden történik odabenn

Először is a már korábban többször említett gastroparesis (emésztési folyamat szörnyű lelassulása) jelentkezik, a has felpuffad, kigömbölyödik akár egy öt hónapos terhes kismama pocakja, majd a puffadás és gázok, a kellemetlen hasi panaszok és görcsök után felcsillan a fény. Az izmok hozzászoknak az új megváltozott körülményekhez, és az anyagcsere fokozatosan felgyorsul és megerősödik. Ahogy a test hozzászokik a megnövekedett bevitelhez, az izomzat (a gyomor is egy izom, és ugyanúgy szűkül vagy tágul, mint bármely más!) megnyúlik és megerősödik. Hosszú távon elemezve egyértelmű, hogy ez a fázis elengedhetetlen a javuláshoz, és a test ezeken a lépéseken végigbotorkálva igyekszik védekezni, úgymond áttelepíteni a testzsírt erre a hasi területre, hogy megóvja a korábban súlyos sérülést szenvedett legfontosabb szerveket. Ezen ösztönös túlélési mechanizmusok nélkül képtelenek lennénk tökéletesen felépülni egy éhezési fázisból, és a hasi területen lévő szerveink biztosítják az alapvető funkciókat, amelyek segítségével a testünk megfelelően működhet és alkalmazkodhat az új körülményekhez – ha szükséges. Ez az egyensúlytalanság a zsírszövetet tekintve nagyjából 12-18 hónapon belül normalizálódik, ha az illető testsúlya és energiaegyensúlya továbbra is megfelelő keretek között marad. (El Ghoch et al., 2014)

Általánosságban elmondható, hogy a súly-ingadozások (napról napra, óráról órára történő folyamatos ingadozás) nem megbízhatóak, és nagyon fontos, hogy ne tulajdonítsunk neki különösebb jelentőséget. Körülbelül 3 heti (minimumok alapján történő) feltáplálási tervet követően egy könnyed zsírréteg jelenik meg különböző területeken. Ez a vékony szöveti zsír (amit én elszántan babahájnak nevezek mindig) segít bizonyos funkciók és folyamatok gyógyulásának, mint egyfajta védekező mechanizmus, amely ösztönösen segít a test regenerálásában. Ahogy telnek a napok, hetek, a korábbi „rések” – kiálló arccsont, csípő, borda stb. – az energiatöbbletnek hála elkezdenek feltöltődni, és nőknél a fenék, combok, csípő, mellek egyre inkább dominánssá válnak. (Lucas, 2004 Ch. 9).

 

 

Ez a folyamattal jár

Nagyon fontos szem előtt tartanunk, hogy ez mind része a tervnek! És mindig is az volt! Ezen minden korábban éhezett személy túl kell, hogy jusson, és megfelelő pihenéssel, energiával, nyugalommal és kitartó feltáplálási folyamattal a hasi területeken felhalmozódó „babaháj” el fog tűnni, nem tart örökké. Az, hogy a gyógyulási folyamat alatt milyen az illető alakja, teste, zsír-izom aránya NEM mérvadó, és egyáltalán nem jelenti azt, hogy a feltáplálás után is olyan marad! Sőt, az esetek többségében a testnek kicsit túl kell lépnie a „normális” pontot ahhoz, hogy minden folyamat megfelelően megtörténhessen.

Még saját tapasztalataim is azt mutatják, hogy a testem – a Minnesota Éhezési Kísérlethez hűen – tényleg kb 10%-kal túllépte az evészavar előtti súlyomat, és gyógyulás alatt rengeteget változott az alakom. A hasi területeken – számomra soha nem tapasztalt módon – zsírpárnák, göröngyök, puha babaháj jelent meg, és habár megijedtem ettől először és frusztrált, idővel megtanultam ezt is a folyamat részének tekinteni. A tudomány segített hozzá, hogy elfogadjam, s ne próbáljak ellene tenni semmit. A babaháj szükséges, átmeneti, és azért van ott, hogy engem megóvjon.

 

A babaháj szükséges, átmeneti, és azért van ott, hogy engem megóvjon.

 

Hát nem csodálatos, hogy milyen intelligens az emberi test? Persze, amikor magam is ezzel szembesültem először, a legkevésbé tartottam csodálatosnak ezt az egészet… A hátam közepére se kívántam az összes idióta tünetet, amivel minden nap küzdöttem. De aztán ahogy teltek a hónapok, eltelt egy év tele hullámokkal és ingadozó hozzáállással, végignéztem, hogy változik folyamatosan a testem – néha így, néha úgy –, egyre inkább megbékéltem a helyzettel. Még a legrosszabb körülményekből is képes felállni a testünk, és a vízvisszatartással együtt keményen dolgozik, hogy bennünket meggyógyítson! És el kellett ismernem, hogy ezért csak hálás lehetek.

 

 

Az ijesztő aránytalanság

Az emberek többsége a felépülésben egyenlőtlen és hirtelen súlygyarapodást tapasztal. Nálam az első hónapban a súlyom hirtelen 6-7 kilóval megugrott (javarészt víz miatt), a combjaim és hasam felpuffadtak, és a vízvisszatartástól teljesen aránytalan lett az alakom. A szöveti víz miatt úgy néztem ki, mint egy hattyúkezű dinó hátú terhes kismama – igazán bájos… Ez a legtöbb anorexiából gyógyulóval (de alulevők, krónikus diétázók, alultápláltak, bulimiával küzdők esetén is!) megtörténik, és kitartó feltáplálással el fog múlni. Ha visszaesésekkel (amely nem ritka velejárója a javulásnak sajnos) összezavarod a testedet, megijedsz és újból az evészavar-viselkedéshez nyúlsz, akkor ez a vízvisszatartás + megnövekedett felületi zsírszövet súlyosbodik, és előszeretettel lépi túl a korábbi-ideális súlyt a gyógyuló test (hiszen nem bízik benned).

Nem éri meg visszaesni, mert akkor újra végig kell menned mindezen, és ráadásul a saját tested még jobban védekezik majd. Higgy nekem, tapasztalatból mondom, hogy jobban jársz, ha elsőre végigcsinálod! Magadat fogod átkozni, ha újból szembesülnöd kell a tetteid következményével – még súlyosabb módon.

 

A törzsi (hasi) testzsír barát, nem pedig ellenség.

 

A hirtelen súlygyarapodás és a pocak-dolgok nagyon fontos részei a folyamatnak! A sérült szervek életmentő regenerálása történik ez alatt, hiszen a súlycsökkenéssel/alacsony energiabevitellel nem csupán a testzsír és izomszövet csökken, de az éhezés hatással van és problémákat okoz az összement-legyengült szervekben, izomszövetekben, és az agyban is.

A testzsír visszaállítása normalizálódik hosszútávú súly-helyreállítással, vagyis a TARTÓS javulással. A törzsi (hasi) testzsír barát, nem pedig ellenség.

 

 

Ez a gyógyulás jele

A test attól fél, hogy újból éheztetni fogják hamarosan, ezért a súlygyarapodás a legeslegszükségesebb helyekre irányul először. A vízvisszatartás a gyógyulás jele.

Szóljon helyettem a szakirodalom:

„Talán a legkegyetlenebb érzés szembesülni vele, hogy ezek a komplikációk annak bizonyítékai, hogy milyen sérült is az éheztetett test. A vízvisszatartás miatti diszkomfort feltáplálás alatt, például, azzal arányos, hogy a test mennyire dehidratált, és ennek következményeképp újból hidratálásra szorul. Nincs semmilyen mód arra, hogy ezeket a fizikai bonyodalmakat megkerüljük, ahogy arra sincs mód, hogy az éhezéssel járókkal tegyük ugyanezt, de a kulcs különbség, hogy az előzőek az egészség felé vezető úton egy újabb lépésnek számítanak, míg az utóbbiak még mélyebb betegségbe kényszerítenek. Ha ezt tudjuk, az elviselhetőbbé teszi mindezt.”

(forrás: Troscianko, 2011.)

„Amikor kificamítod a bokádat súlyosan, felduzzad és fáj. Ezek a gyógyulás jelei. A duzzadás vízvisszatartás és a fájdalom a feldagadt szövetekre adott reakció, amely azt üzeni, hogy maradj nyugton, ne ugrálj a bokádon, hanem pihenj.
A vízvisszatartás gyógyulásban a folyadék visszatöltése olyan területekre, ahol sok sérülés tisztul és tűnik el éppen a csodálatos sejteknek köszönhetően, amelyek erre a feladatra születtek. A folyadék valójában felgyorsítja a folyamatot, mert segítségével a dolgok gyorsabban utaznak a testen keresztül.”

(forrás: Olwyn, 2002.)

„A legtöbbjük beigazolja az anorexiás legszörnyűbb félelemeit, hiszen a látható puffadás úgy tűnik, mintha zsírpárna lenne. A folyadék-visszatartás, például, probléma lehet, az ödéma a bokák körül (napközben) és a szem alatt (éjszaka), és a puffadás érzete, úgy tűnik, hogy a legrosszabb gyanúját igazolja be a betegnek, miszerint a súlygyarapodással csak „elhízik” (habár az ödéma/vízvisszatartás az éhezéssel is együtt járhat, nem csak a gyógyulással).

Egy másik ijesztő körülmény, hogy a vízvisszatartás és egyenetlen hirtelen súlygyarapodás az első napokban vagy hetekben akár alacsony vagy csak kicsivel megemelkedett bevitel alatt is megjelenhet, hiszen a szöveti folyadék a sejtek között és a glikogén raktárak a májban és izmokban éppen visszatöltődnek.”

(forrás: Troscianko, 2011.)

 

 

Tedd el a mérleget!

Nagyon fontos, hogy ne mérd magad túl gyakran (heti egy BŐVEN elég, még sok is!), mert a folyadék miatti súlyingadozás megbízhatatlan eredményeket mutat, és ez csak szükségtelen szorongáshoz és distresszhez vezet.

„Alultáplált állapotban, sok tanulmányban dokumentálták, hogy a test kompozíció súlyosan zavart. Habár a páciens talán azt mondja, hogy „nagynak érzi magát”, a zsírtömege nem aránytalan. Sőt, valójában a teljes testzsír, akárcsak a teljes izomtömeg, súlyosan csökkent, megegyezik az éheztetett, alultáplált állapotával az anorexiás betegnek.”

(forrás: Mayer, 2003.)

„Vízvisszatartás. Masszív vízvisszatartás. Vízvisszatartás, ami fáj. Vízvisszatartás, amit éles fájdalommal jár. Vízvisszatartás, amely úgy néz ki, mintha terhes lennél. Vízvisszatartás, amely úgy tűnik, mintha valós súly lenne. Vízvisszatartás, ami 8kg-t vagy többet ad a mérleghez, akár már 2-3 napi evés után, ami a felépüléshez javasolt minimumoknak megfelel. Vízvisszatartás, ami megrémiszt. Vízvisszatartás, amitől visszarohannál egy teljes visszaesésbe.”

(forrás: Olwyn, 2002.)

A szakirodalom, a sok ezer, százezer evészavarból gyógyult személy a bizonyíték rá, hogy ez csak ÁTMENETI, és el fog múlni! Akárcsak a felépüléssel járó összes kellemetlen tünet. A pillanatnyi érzéseid és alakod nem megbízható forrás, hogy megítéld, milyen leszel a gyógyult állapotban!. A zsír-visszaállítás kezdetben egyenetlen, aránytalan lehet az első hónapokban, fél évben, de idővel egyenletessé fog válni. Amivel túl kellett lépned a normál evészavar előtti súlyodat (vagy ha sosem tudtad, mi lehet az, akkor csak többet hízol, mint ahol később a súlyod megállapodik), az szintén normalizálódni fog. Az alak teljesen átalakul, és felfedezheted, milyen az egészséges alakod a korábban beteg testen.

Csak egyél, pihenj, és hagy a testednek, hogy tegye a dolgát. Hidd el, pontosan tudja, hogy mit csinál.

 

 


 

Referencia:

Marwan El Ghoch, Simona Calugi, Silvia Lamburghini and Riccardo Dalle Grave. 2014. “Anorexia Nervosa and Body Fat Distribution. A Systematic Review.” In: Nutrients, 2014, 6(9), 3895-3912; doi:10.3390/nu6093895 [2018.05.10.]
http://www.mdpi.com/2072-6643/6/9/3895/htm

Gwyneth Olwyn. 2012. Edema: The Bane (and Blessing) of the Recovery Process. The Eating Disorder Institute [2018.05.10.]
https://www.edinstitute.org/paper/2012/5/22/edema-the-bane-and-blessing-of-the-recovery-process

Emily T. Troscianko. 2011. The Physical Effects of Weight Gain after Starvation. What to expect physically as recovery from anorexia begins. Psychology Today [2018.05.10.]
https://www.psychologytoday.com/intl/blog/hunger-artist/201110/the-physical-effects-weight-gain-after-starvation

Dulloo, A. G., Jacquet, J., and Girardier, L. 1997. “Poststarvation hyperphagia and body fat overshooting in humans. A role for feedback signals from lean and fat tissues.” In: The American Journal of Clinical Nutrition, 65(3), 717-723. [2018.05.10.]
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9062520

Lucas, A.R. 2004. Anorexia nervosa: An optimistic guide to understanding and healing. New York: Oxford University Press. [2018.05.10.]

Laurel Mayer. 2003. Body Composition Changes in Anorexia Nervosa. A Review. Columbia University and The New York State Psychiatric Institute. New York: Gürze Books. [2018.05.10.]
http://eatingdisordersreview.com/body-composition-changes-in-anorexia-nervosa-a-review/

Scalfi L, Polito A, Bianchi L, Marra M, Caldara A, Nicolai E, Contaldo F. 2002. “Body composition changes in patients with anorexia nervosa after complete weight recovery.” In: Eur J Clin Nutr, 56(1):15-20. [2018.05.10.]
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11840175

Madhusmita Misra, Leslie A Soyka, Karen K Miller, Steven Grinspoon, Lynne L Levitsky, Anne Klibanski. 2003. “Regional body composition in adolescents with anorexia nervosa and changes with weight recovery” In: The American Journal of Clinical Nutrition, Volume 77, Issue 6, 1 June 2003, Pages 1361–1367 [2018.05.10.]
https://academic.oup.com/ajcn/article/77/6/1361/4689830

 

 

Ha tetszett a poszt, kövess és oszd meg másokkal is!
error

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial