szakirodalom

Orthorexia: az egészséges életmód extrém verziója

A legegészségesebb étrend sem egészséges akkor, ha evészavarod van.

„Minden, amit túlzásba visznek, ellentétes a természettel.”
Hippokratész


Tönkretesz az egészség mánia

 

Az egészséges életmód új trenddé nőtte ki magát. A közösségi média platformjai tele vannak „tiszta étkezés” fanatikusokkal, megszállott szénhidrát (vagy éppen zsír) gramm számolókkal, „mindenmentes” hashtagekkel, amelyek követői az egészséges élet iránti vonzódásukat a képeikkel bizonyítják az egész világnak. Az egészséges életmód (vagy “tiszta étkezés”) egy újabb címke, ami manapság egyre elterjedtebbé és meghatározóbbá válik a világban.

Az egészséges életmóddal – ha nem társul teljes kirekesztettséggel és állandó étel-gondolatokkal – alapvetően nincs is baj. A probléma ott kezdődik, amikor az illető életének minden eleme az egészséges ételek, a testmozgás, a „tökéletesen összeállított tápanyagok” körül forog. Ha képtelen megenni egy adag olyan ételt, amiről nem tudja, hogy pontosan mit tartalmaz. Ha napi több mint három órát tölt el étel-vlogok, bejegyzések, táplálkozási információk vagy újabb és újabb étrendek kutatásával. Ha képtelen elszakadni a táplálkozás témától vagy társaságban megenni valamit, ami nem felel meg a saját elképzelésének.

 

Az illető életének minden eleme az egészséges ételek, a testmozgás, a tökéletesen összeállított tápanyagok körül forog.

 

Az orthorexiát nehéz megállapítani, mert az illetőn első ránézésre nem látszik semmilyen szokatlan dolog, a súlya normális, egészségesnek tűnik, és ki gyanakodna az életmódváltás mögötti betegségen, amikor az illető maga a megtestesült egészségesség? A felismerést nehezíti az is, hogy az egészséges étkezés egyre jellemzőbb, és az orthorexiával küzdő személy viselkedése lényegében társadalmilag elfogadott.

 

 

Egy új norma?

Ha egy olyan közösség tagjává válsz, ahol mindenki körülötted folyamatosan a tápérték táblázatokat, a címkéket és összetevők listáját olvasgatja a boltokban, vagy ahol a mindenmentes étkezés „normális” és „szükségszerű az egészségedhez”, ezeket a tipikus viselkedési jellemzőket nem is tekinted problémásnak, hiszen mindenki más is csinálja.

Az orthorexia gyakran társul más típusú evészavarokkal, de önmagában is előfordulhat. Az orthorexia nem tűnik veszélyesnek – ugyan, csak egészségesen étkezek, mi azzal a baj?!! – de nagyon nagyon veszélyes lehet, és az illető életére olyan mértékű hatást gyakorolhat, hogy nem csupán mentális, de fizikai egészségére is rányomja bélyegét. Nem ritka, hogy az orthorexiások idővel a szigorúbb és szigorúbb táplálkozás miatt alultáplálttá válnak, szenvednek különböző ásványi anyag és vitaminhiánytól, emésztési gondoktól, egyéb mentális problémáktól, és az egészséges életmód odáig fajulhat, hogy a személy akár kórházba is kerül. Az alultápláltság ráadásul táptalajt biztosít az anorexia és/vagy bulimia kialakulásának is. Az evészavar nem játék, és minél előbb ismerik fel a jeleket, annál nagyobb az esély a javulásra.

 

 

Hogy ismerd fel?

Elsőként Steven Bratman definiálta és jegyezte le ezt a zavart étkezési viselkedést még 1997-ben. Az orthorexia mint kifejezés az „orthos” – azaz hiteles, egyenes, helyes, korrekt – szóból és az „orexis” – azaz éhség vagy étvágy – kifejezések összetételéből ered. (Bratman, 1997) Ezt a kifejezést használják az egészséges és megfelelő tápanyagok iránti megszállottság leírására.

Az orthorexiás személy könnyedén hagy el az étrendéből bizonyos tápanyagcsoportokat (fehérje, zsír, szénhidrát), éppen attól függően, hogy milyen táplálkozási információkat tart hitelesnek. Manapság elég sok ellentmondás övezi a táplálkozástudományt, és nem könnyű megállapítani, hogy melyikben van igazság, s melyik megállapítás csak a valaki fejéből kipattant szponzorált elmélet. Az „egészségesnek” tartott ételek nagy általánosságban azok, amelyek nem tartalmaznak mesterséges összetevőket – vagyis általában a teljes értékű ételek.  Ide tartoznak még a bio és organikus mezőgazdaságból származó „tiszta” és adalékanyag mentes ételek is. Az orthorexiás előszeretettel utasít el génmódosított, mesterséges összetevőket tartalmazó, feldolgozott élelmiszereket vagy egészségtelennek számító zsírokat. Némelyikük odáig megy, hogy a sót teljesen elhagyja étrendjéből, és a cukor démonizálása miatt még a gyümölcsöket sem hajlandó fogyasztani.

Ezzel önmagában nem is lenne baj, ha az illető mindezt nem „csak ezt és más semmit” hozzáállással tenné. Nem csupán az ételek összetevői, de akár az előkészítés és elkészítés folyamata is számít (pl. a zöldségek egy bizonyos módon legyenek felvágva vagy a zöldség csak párolva nem pedig főzve), a felhasznált edények, tálalás, az ételek bizonyos módon történő megmosása, minden apró kis részlet a megszállott rituálé része. Mindez persze rengeteg időt igényel, és az illető életének minden mozzanatára hatást gyakorol.

 

 

Tipikus belső monológok és esetek

„Nem mehetek el a buliba, mert akkor nem tudom megfőzni a vacsorámat pontosan 6 órakor”

„Nem kérek, köszönöm, nem eszem olajat. Ja nem, tejterméket sem. A keményítőt nem ehetem, se a glutént, se gabonákat, se semmi cukrosat… Nem, sajnos vegetáriánus vagyok. Igen, talán inkább nem is eszem semmit, köszönöm!”

„Elnézést, tudna nekem hozni egy adag só és öntet nélküli salátát, lehetőleg csak x és y összetevőkből, ha ez megoldható?”

„Tegnap sütöttem egy adag süteményt, persze természetes cukoralkohollal, ami nem emeli meg az inzulinszintet a vérben, liszt nélkül, csak darált magvakból, tej és csokoládémentesen, gyümölcs se nagyon van benne, xyz módon elkészítve, tehát nagyon egészséges. Kérsz?”

„Elmenjek a partira? Mit fogok enni? Lesz olyan, ami megfelel a saját étrendemnek? Mások is látni fogják, hogy mit eszek? És vajon milyen edényekben szolgálják fel? Nem lenne jobb, ha inkább én magam vinnék BPA mentes dobozban egy adag ételt a tegnap előfőzöttek közül? Vajon hány órát leszünk ott? Talán vihetnék egy kicsit többet, hátha tovább maradunk, és későn érek haza… a vacsorát időben el kell fogyasztanom, különben nem tudom tartani az átmeneti böjtölést, és reggel nem tudom megenni a szokásos ételemet, amit már tegnap előkészítettem, hogy minden rendben legyen.

Biztos, hogy jó, ha elmegyek a én is? Talán megkínálnak alkohollal, és én nem ihatok alkoholt. Talán lesz üdítő… de gyümölcslevet sem ihatok. Nem baj, majd iszom vizet. Még belefér egy gyors edzés, aztán egy gyors alacsony glikémiás indexű méregtelenítő zöld turmix is, mielőtt elmegyek, csak hogy ne legyek éhes, nehogy bekapjak valamit az ottaniak közül. Vagy talán inkább itthon maradok, és akkor mindent tökéletesen meg tudok oldani. Akkor biztosan nem ennék azokból a finom kekszekből… Igen, talán nem is vágyom annyira arra a partira…”

 

 

Állandó tervezés

A napi rutin négy fázisra osztható. (Bratman, 1997) Az első része az azon való gondolkodás, hogy mit fog fogyasztani az illető aznap vagy az azt követő napon; a második fázis a hiperkritikus elemzése minden egyes összetevőnek; a harmadik az elkészítéssel kapcsolatban felmerülő kérdések, vagyis a legújabb kutatásoknak megfelelő technikák és procedúrák, amelyek „egészségesebbnek” tituláltak, mint bármely más módszer; a negyedik szint pedig a kielégültség, komfort vagy bűntudat érzése attól függően, hogy az előbb felsorolt három szint milyen mélységben és tökéletességben valósult meg. Ha ezek közül bármely nem elég sikeres, akkor bűntudat és frusztráció jelennek meg, akárcsak más evészavar típusoknál.

 

 

Miben különbözik a többi evészavartól?

A legjelentősebb különbség az orthorexia és más evészavarok között talán az, hogy az orthorexia nem az elfogyasztott ételek mennyiségével, hanem azok minőségével függ össze. Míg például az anorexiával vagy bulimiával küzdő személy a testsúlyra koncentrál és leginkább a súlyváltozástól tart, az orthorexiás beteg az életmód egészségre gyakorolt hatásától retteg. Az orthorexia esetében a súly helyett a helyes ételek megválasztása a központi konfliktus. Magyarán míg a többi típusú evészavar elsősorban a testsúlyra és alakra koncentrál, az orthorexia az egyetlen, ami ettől eltérően az egészséges életmód extrém túlzásaként írható le.

 

„A bulimia vagy anorexia esetéhez hasonlóan az orthorexiától szenvedő személy ételek iránti megszállottsága felülírja a mindennapi aktivitásokat. Az ételekről alkotott szigorú szabályok és hiedelmek szociális izolációhoz, szorongáshoz vagy pánik rohamokhoz vezethetnek. Az érzelmi tünetek rosszabbodása esetén a betegség pedig egy súlyos evészavarba fejlődhet át.”

forrás: Timberline Knolls: Orthorexia Symptoms and Effects.

 

Az orthorexiás személy elfordul a szociális élettől az „egészséges” és „tiszta” ételek hajszolásában, feláldozva számos olyan dolgot, amely valaha fontos volt számára, és élvezettel végzett. A korábbi hobbik helyett csak az életmóddal kapcsolatos témák érdeklik, minden napja az életmód fenntartásával, tervezésével, tökéletesítésével telik, és ha bármi közbejön, akkor a szorongás és pánik könnyen eluralkodik rajta.

 

 

Tipikus jellegzetességek (tünetek):

  • Egyre több időt tölt kutatással és tervezéssel vagy főzéssel és előkészítéssel
  • Kritizálja mások életmódját és táplálkozási szokásait (akik pl. nem követnek ilyen hardcore diétákat)
  • Az otthonon kívüli étkezés szinte lehetetlen a szigorú szabályok és dogmák miatt
  • Elszakadás a barátoktól és családtagoktól, akik nem osztoznak hasonló nézetekben a táplálkozás terén, és olyanokkal veszi körül magát, akik “hasonlóak”
  • Az illető ételintoleranciára vagy allergiára hivatkozik, hogy azért nem fogyaszt valamilyen ételt
  • Rituálék az étkezés körül, ami esetleg a szociális kirekesztettséghez vezet (nem eszik másokkal, pedig a közös étkezés alapvető része a társasággal együtt töltött időnek)
  • Bizonyos tápanyagcsoportok elhagyása, az összetevők listájának felügyelése és órákig tartó vásárlás a hosszas válogatás miatt
  • Az ételek származási helyének figyelembe vétele vásárláskor
  • A szigorú étrend mellett tapasztalható lehet fogyás, amelyet az illető az egészségének bizonyítékaként könyvelhet el
  • Egyre „tisztább” és „natúrabb” és „természetesebb” ételeket választ
  • A fogyasztható ételek listája egyre szűkül, az illető egyre kevesebb lehetőség közül tud választani, mert minden más „mérgező”„egészségtelen” vagy pusztán „nem elég jó”
  • Nagy számban találhatók orthorexiával küzdők a keto, paleo, alacsony szénhidrátos diéta, fodmap, nyers vegán, vegán, vegetáriánus, gluténmentes, mindenmentes étrendek követői között
  • Nem minden egészségesen étkező orthorexiás, de minden orthorexiás valamely elképzelés szerint „egészségesen” eszik.

 

 

Az orthorexia kezelhető

Ha bármely ismerősödnél vagy saját magadnál felmerül az orthorexia gyanúja, jó ha tudod, hogy ennek kezelése és alapkonfliktusa hasonlít a többi evészavar jellemzőihez. Az illető talán nem gondolja, hogy „elég beteg” ahhoz, hogy bármin is változtatnia kelljen, sőt, talán a feltételezés miatt még szigorúbbá válik az étrendjével, mint korábban, hiszen ha ő mégis „beteg”, akkor az étrendjével valami nem stimmel – gondolhatja. Ha valaki az egészséges életmódra nagyobb hangsúlyt fektet, mint korábban, és ez megszállottá teszi őt, másról nem tud beszélni, nem érdekelt többé a korábbi hobbijaiban és képtelenség vele társaságba menni, ott gond van. Ilyenkor az életmód nem csupán problémás, de egyenesen kockáztatja, hogy más evészavar típus is hamarosan kialakuljon. Ha a dogmákban és az illető gondolkodásában nem történik előbbrelépés, az orthorexia jellemzően könnyen társul más evészavar típusokkal vagy OCD-vel (obszesszív kompulzív személyiségzavar, ismertebb nevén kényszeresség). Az egészség és wellness szemlélet önmagában nem jár együtt az ételek, diétázás fölötti mániával (extrém hajszolásával), és főleg nem jár együtt természetes módon olyan szigorú szabályokkal, amelyek mások szerint sem fenntarthatók vagy egészségesek. A jólét több mint táplálkozás. Az egészség nem csupán az étrenden múlik.

 

 

Orthorexia más evészavar után

Nagyon fontos, hogy sok anorexiából, bulimiából, falászavarból vagy akár OSFED típusú evészavarból gyógyuló páciens hajlamos túlzásokba esni a súlyváltozástól való félelem miatt. Könnyen társul a korábbi alapkondícióhoz az orthorexia mint újabb zavar, amely az alap konfliktusból fejlődik ki.

Sok gyógyuló hiszi azt, hogy az egészséges táplálkozás majd megmenti őt az evészavartól, de az igazság az, hogy ha a táplálkozás-szemlélet sérült és problémás, akkor az „egészséges” táplálkozás is valószínűleg az lesz. A legegészségesebb étrend (ha van ilyen?) sem egészséges akkor, ha evészavarod van. Az életmódod nem ment meg a benned dúló harctól, és az egészségesebb táplálkozási szokások követése önmagában nem tesz boldoggá vagy ellenállóbbá bizonyos betegségekkel szemben, de még csak egészségesebbé sem feltétlenül. Nagyon fontos, hogy ha Te bármely evészavar típusból gyógyulsz éppen, és felismered magadon az orthorexia jeleit, fordulj segítséghez, beszélj erről valakivel, mert ez is ugyanolyan életveszélyes betegség, mint bármely más evészavar!

 

Ha a táplálkozás-szemlélet sérült és problémás, akkor az „egészséges” táplálkozás is valószínűleg az lesz.

 

“Íme a leggyakoribb tünetek, amelyek az életminőséget negatívan befolyásolják:

forrás: Gwyneth Olwyn, 2012

  1. Nem vagy hajlandó megenni bizonyos ételeket semmilyen körülmények között, annak ellenére, hogy korábban élvezted azokat.
  2. Megméred az alapanyagokat, mielőtt elkészíted az ételeidet.
  3. Felkutatsz és kiszámolsz makrotápanyagokat az ételeidben. Ha az eredmény nem kielégítő, akkor nem tudod lerázni magadról az érzést, hogy kárt tettél magadban, vagy hogy ezáltal kockáztattad egy betegség kialakulását.
  4. Veszélyesnek nyilvánítod a feldolgozott ételeket, összetevőket, adalékanyagokat, mesterséges összetevőket, GMO-t és a mikro- vagy makrotápanyagok helytelen arányát, és ezeket egyenesen a betegségek táptalajának tekinted (pl. cukor, minden feldolgozott és csomagolt étel, nátrium, só, telített zsírok stb.).
  5. Vegán vagy nyersevő vagy (ezek a választások nem indokolják automatikusan az orthorexiát, de fontos eleme lehet a listán szereplő többi tünetnek).
  6. Könnyen váltasz olyan diétákra, amelyek már meglévő betegséggel küzdők számára alkalmasak, és úgy tartják, hogy betegség-megelőző kapacitással bírnak (pl. Paleo, alacsony zsírtartalmú diéta, tejmentes, keto, alacsony szénhidrátos, alacsony fehérjés diéták stb.).
  7. Nem mész étterembe, ha nem tudod megállapítani az összetevőit, kalóriáját és makro vagy mikrotápanyag tartalmát a menün felsorolt lehetőségeknek az ott léted során.
  8. Hajlamos vagy elkerülni a más emberek otthonában történő étkezést, mert nincs lehetőséged mérni vagy felügyelni az összetevőket, tápanyagokat és kalóriatartalmat a felszolgált ételekben.
  9. Ha olyat eszel, amit egészségtelennek tartasz, szorongást tapasztalsz és kompenzálsz különböző cselekedetekkel, hogy helyrehozd az egyensúlyt magadban: böjtölés, léböjt, tisztítókúra, fokozott edzés (hogy kiizzadd a toxinokat), vitamin kiegészítők vagy bármely méregtelenítő anyag, gyógynövény teák, házi enema stb.
  10. A hangulatod nagyban függ attól, hogy mennyire sikerül elérned vagy elbuknod a táplálkozási (tápanyagbeli) szokásaidat illetően kitűzött céljaidat.

 

Ha ezek közül 4-re igennel válaszoltál, akkor okod van aggodalomra, ha pedig 5-nél többre válaszoltál igennel, akkor a közbelépés erősen javallott.”

És ahogy Gwyneth Olwyn fantasztikusan rávilágított: ha beütöd a keresőbe, hogy “woman salad” egy rakás képet dob ki a keresőmotor, amelyen salátával pózoló egyedül nevető nők szerepelnek. A kulcsszó nem a saláta, hanem az egyedül.

A diéta-mánia elszigeteltté tesz és többé nem vagy önmagad.

 

„Ez a mi általános félreértésünk, hogy az étel vagy jó vagy rossz számunkra. Ez a tévhit az, amiért az orthorexia egy olyan oldala az evészavar spektrumnak, melyet könnyű fenntartani még a család és barátok jóléted miatti aggodalmaival szemben is, mert az “én csak egészséges vagyok” érv lezárja a vitát.”

forrás: Gwyneth Olwyn, 2012.

 

Ahogy minden típusú evészavar, az orthorexia is kezelhető. Ha megfelelő mintákat állítunk az illető elé olyan személyek képviseletében, akik egészséges kapcsolatot ápolnak az étkezéssel és nem gyártanak előre negatív forgatókönyveket, az egészség fogalma képes átalakulni valami kiegyensúlyozottabb elképzeléssé az illető tudatában. Az egészséges relatív. Ahogy egészséges lehet a tudatos étkezés, úgy válhat megszállott kényszerré is. A titok az egyensúly és az, hogy mit gondolsz az ételről, amit megeszel.

 

 


Referencia:

Gwyneth Olwyn. 2012. Orthorexia Nervosa I: Women Laughing Alone with Salad. The Eating Disorder Institute [2018.06.05.]
https://www.edinstitute.org/paper/2012/1/27/orthorexia-nervosa-i-women-laughing-alone-with-salad

Bratman S, Knight D. 2000. Health Food Junkies: orthorexia nervosa: overcoming the obsession with healthful eating. New York: Broadway Books.

Timberlin Knolls. Orthorexia Symptoms and Effects. Residental Treatment Centre [2018.06.05.]
http://www.timberlineknolls.com/eating-disorder/orthorexia/signs-effects/

Linda Smith. 2017. Orthorexia – The “Clean Eating” Disorder. Eating Disorder Hope [2018.06.05.]
https://www.eatingdisorderhope.com/blog/orthorexia-clean-eating-disorder

Jennifer Mathieu. What is orthorexia? Journal of the American Dietetic Association. 2005; 105(10): 1510–1512. 6.[2018.06.05.]
https://jandonline.org/article/S0002-8223(05)01395-7/fulltext

Bratman S. Original essay on orthorexia [Internet]. Yoga Journal 1997 Oct. [updated 2010 June 2; cited 2011 June 8]. [2018.06.05.]
www.orthorexia.com/?page_id=6

Anna Brytek-Matera. 2012. Orthorexia nervosa – an eating disorder, obsessive- -compulsive disorder or disturbed eating habit? Archives of Psychiatry and Psychotherapy, 2012; 1 : 55–60 [2018.06.05.]
http://www.archivespp.pl/uploads/images/2012_14_1/BrytekMatera55__APP1_2012.pdf

Orthorexia. National Eating Disorders Association [2018.06.05.]
https://www.nationaleatingdisorders.org/learn/by-eating-disorder/other/orthorexia

Ha tetszett a poszt, kövess és oszd meg másokkal is!
error
Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial