felépülés tippek

Ezért ettem feldolgozott ételeket gyógyulás alatt

“Minél több feldolgozó folyamaton ment keresztül az étel mielőtt azt megesszük, a testünknek annál kevesebb energiát kell fordítania arra, hogy kinyerje az energiát, mely az ételbe van zárva.”

Forrás: Olwyn, 2012.


Hogyan ehetsz eleget anélkül, hogy kalóriákat kelljen számolnod?

Mit ettem én és miért?

avagy gyakorlati útmutató a feltáplálás első hónapjaira

Az előző bejegyzésemben kifejtettem, hogy mit jelent az intuitív táplálkozás, s hogy miért nem hallgathatsz evészavarból gyógyulás alatt a saját éhségérzetedre.

Habár az intuitív táplálkozás ellentmondásos, s néhány ponttal magam sem értek egyet (bővebb információt találsz róla ebben a könyvben), de azzal az állítással maximálisan elégedett vagyok, miszerint minden emberben van egy belső iránytű, ami segít megmutatni, hogy mennyi, milyen ételre és mikor van szüksége. A sok diétás elmélet, s a még több test-manipulatív eszköz ezt a képességünket csírájában elfojtja. Még mielőtt egyáltalán felismernénk, hogy mire lenne szükségünk, már módosítjuk a tanult mintáknak megfelelően. Emiatt nem csoda, ha oly sokan más módszerekhez fordulnak, hogy tartsák a súlyukat, s elkerüljék az esetleges súlynövekedést!

 

 

A testem tudja, hogy mit csinál

Az intuitív táplálkozás nekem azt jelenti, hogy képesek vagyunk a testünkre hallgatni, megérteni a jelzéseit és követni ezeket, s némi tudatossággal megfűszerezve így megadni a testünknek mindent, amire szüksége van. Nem mindig tudjuk feltétlenül, hogy mivel teszünk jót, de nem agyalunk ezen feleslegesen, és mindig azt tesszük, ami épp helyesnek tűnik. Ez a képesség sem tökéletes, gyakorlatot, ön-elfogadást és diétamentességet igényel. Úgy gondolom, hogy ez egy tanulási folyamat, ahol folyamatosan fejlődünk és jobban megismerjük önmagunkat.

Én a gyógyulásom során keresztülmentem olyan időszakokon, ahol kalóriaszámolással törekedtem rá, hogy bőven eleget egyek minden nap, kivétel nélkül. Majd mikor már elég tudatosan képes voltam megállapítani, hogy mennyi ételre van ehhez szükségem, fokozatosan letettem az online számológépet. Onnantól heti egyszer ellenőrzésképp a napom végén összeadtam az elfogyasztott ételekből származó kalóriákat, de ezen kívül igyekeztem nem számolni. Még a fejemben sem. Amikor kényszert éreztem rá, s úgymond “hallottam”, ahogy megint elindul a matematika lavina a gondolataimban, azonnal elkezdtem egy betanult verset vagy dalszöveget mondogatni, hogy minél hamarabb legyőzzem ezt a kényszeres reakciót. Azért mertem elhagyni – habár akkor még nem véglegesen – a kalóriaszámolást, mert az alábbiak közül mindhárom pont teljesült:

  1. Minden nap gond nélkül, ösztönösen képes voltam az itt javasolt minimum mennyiségeket fogyasztani
    (azaz a gyomrom is alkalmazkodott ehhez).
  2. Teljesen elszántam magam a gyógyulásra, és tudtam, hogy bármit megtennék, hogy végre meggyógyuljak.
  3. Nem féltem többé a kalóriadús ételektől, s megengedtem magamnak, hogy a kalóriasűrűségre koncentráljak.

 

 

Hogyan ettem eleget gond nélkül?

Először is közel fél évig (itt-ott néhány napot leszámítva, amikor próbálgattam szárnyaimat) számoltam a kalóriákat, így tökéletesen tisztában voltam az adagokkal. Mivel én magamat tápláltam fel, nem volt külső segítségem, s tudtam, hogy a saját ítélőképességem nem mérvadó, beláttam, hogy a számolásra szükségem van ahhoz, hogy képes legyek tartani a szintet. Nem mindig esett jól, hogy ennyit kellett ennem, de ennek ellenére elfogyasztottam, ha kellett, éhség nélkül. Mivel anorexiából jöttem, így semmi egészséges viszonyítási alapom nem volt, és nem éreztem éhséget. Az éhség csak egy bónusz, s a hiánya nem azt jelzi, hogy nincs szükséged ennyi energiára. Igen, szükséged van rá, s ez alól nem tudsz kibújni. Akkor sem, ha nem kívánod. (bővebben lásd Gyakran Ismételt Kérdések)

Kalóriadús ételekre koncentráltam, nem küzdöttem többé a kalóriasűrűség ellen és 3 óránként ettem. Napi 5-6 közel egyenlő étkezést iktattam be, később már csak napi 3 nagyobbat és 2 kiegészítő étkezést, ahogy egyre rutinszerűbbé vált az evés.

 

Az éhség csak egy bónusz, s a hiánya nem azt jelzi, hogy nincs szükséged ennyi energiára.

 

Követtem az éhségem. Talán ez a legfontosabb pont mind közül! Feltétel nélküli engedélyt adtam magamnak arra, hogy egyek, s tudtam, hogy szükségem van erre a belső szabadságra ahhoz, hogy képes legyek teljesen helyreállítani a szervezetem, s megszabadulni az evészavar szabályoktól. És mivel az elején tapasztaltam extrém éhséget, követni az éhséget és eleget enni – legyen az akár mentális, akár fizikai – természetes volt számomra. Nem szorongás nélküli, de természetesnek vettem, hogy egy diétás periódust követően ez megtörténik. Nem küzdöttem ellene, hanem szembenéztem vele.

 

 

Kalóriasűrűség? Miért?

Amikor alultáplált állapotból gyógyulsz, a tested nem képes azonnal megfelelő mennyiségű enzimet termelni, amivel bizonyos fehérjéket – melyek emésztése nehezített – lebonthatna. Ha ilyenkor az alacsony kalóriatartalmú ételekre koncentrálsz (pl. zöldségek, tiszta húsok, gyümölcsök és rostok), hamarabb megtelik a gyomrod étellel, minthogy elegendő energiát vinnél be. Mivel a bélflóra leépült, s a szervezeted elszokott a több ételtől, ezek az ételek fokozott puffadást, telítettségérzetet, hányingert, refluxot, hasmenést, szorulást okoznak. Előbb laksz jól – fizikailag – mintsem a tested megkapná, amire szüksége van.

Ebben az állapotban nagyon sok energiára van szükséged, hogy az alultáplált helyzetből a tested helyreállíthassa az egyensúlyt, de ez nem fog menni alacsony kalóriatartalmú ételeken. Próbálhatsz 3000 kalóriát enni teszem azt párolt zöldségből, de nem lesz túl sikeres… A test eleve sok furcsa dolgot produkál a gyógyulás kezdeti időszakában, de ha a félelmeidre hallgatsz a tápanyag javaslatok helyett, félő, hogy továbbra sem jut elég kalória a szervezetedbe ahhoz, hogy kimozdulj az energiahiányos állapotból.

 

 

Szóval egészségtelent egyek?!

“Nem vagy normális, azt akarod mondani, hogy egészségtelent és ultra-feldolgozott ételeket egyek??!”

Tulajdonképpen igen. És nem.

Nem mondhatom meg neked, hogy mit tegyél, s mit egyél, de egy ideig jót tesz – mentálisan is! – ha feldolgozott ételeket is fogyasztod. Nem csak azt, de jelentős részét képezze az étrendednek. Rád bízom a döntést, csak jó ha tudod, hogy sokat könnyítesz magadon, ha a feldolgozott verziókra koncentrálsz.

Amíg nem vagy képes ösztönösen ennyi ételt fogyasztani, addig tömény kalóriadús adagokra van szükséged. Gyakorlatilag bármire, ami csomagolt, feldolgozott, magas kalóriasűrűséggel bír. Az egészségtelen relatív, és a feldolgozott élelmiszerek közül nem mindegyik összetevői közt szerepelnek mesterséges anyagok. Olyan feldolgozott ételeket is választhatsz, amelyek természetes alapanyagokból készültek. A teljes kiőrlésű tészta vagy a nyers energiaszelet datolyából is feldolgozott élelmiszernek számít. Az egészségtelen lehet egészséges, ha másképp tekintesz rá. Amúgy is, kinek mi az egészséges… Nem gondolnám, hogy aki evészavarral küzd, képes magától meglátni azt, hogy mire van szüksége. Ha rajtunk múlna, többségünk szerintem egész nap fehérjét és zellerszárat fogyasztana.

 

 

Mi számít feldolgozottnak?

Feldolgozott ételnek számítanak például az őrölt gabonák (magyarul lisztek, bármilyen liszt, még a mandulaliszt is), a konzerv ételek, az aszalt gyümölcsök és pörkölt magvak, felvágottak, kolbász, joghurtok, sajtok, a tofu, a nyers energiaszeletek, kukoricapehely, a bio részlegen található csomagolt ételek is… tehát a feldolgozott étel nem egyenlő a gyorskajával. A feldolgozott azt jelenti, hogy az étel átesett már egy feldolgozó fázison, és mondjuk nem megveszed a piacon az egész búzaszemet, hogy ledaráld és süss belőle, hanem a polcról leemeled a kész lisztet vagy puffasztott rizst. A gyorsélelmiszerek viszont már ultrafeldolgozott élelmiszerek.

Ultrafeldolgozott élelmiszer például a fánk, chicken nuggets, sültkrumpli, általában a gyorsétterem franchise menüi, édességek és sós rágcsálnivalók, fagylaltok, aranygaluska és túrógombóc, bármi, ami hozzáadott sót + cukrot + olajat tartalmaz, és tápértéktani értéke igen alacsony. Ezek azok az ételek, amik gyakran már feldolgozott és teljes értékű ételekből kivont anyagokból tevődnek össze, mint a hidrogénezett olaj vagy bármilyen olaj (főleg pálma), különböző zsírok, lisztek, keményítők, adalékanyagok, ízfokozók, cukrok vagy édesítők, olcsó állati eredetű melléktermékek. Röviden az ultrafeldolgozott az, ami feldolgozott ételekből áll össze. A feldolgozott élelmiszer pedig még látott teljes értékű ételt a készítés során.

 

 

Csak tiszta étkezést ne!

Fehérje helyett koncentrálj a szénhidrátra és zsírokra, mert a fehérje az egyik legnehezebben emészthető tápanyagcsoport. Kérlek higgy nekem, amikor azt mondom, hogy a sok fehérjétől (húsok, fehérjeporok, túró stb.) csak még szánalmasabban fogod érezni magad. Évekig próbáltam, nem működött, és elég sok problémám lett belőle. Fontos a fehérje, de önmagában semmire nem mész vele, s csak ront a helyzeten.

Amikor először próbáltam meggyógyulni, én is beleestem ebbe a hibába, hogy azt gondoltam, ha már meggyógyulok, akkor a testemet 100% színtiszta vitaminban és ásványi anyagban dús ételekkel fogom táplálni. Sok fehérjére van szükségem, hogy az izmokat visszaépítsem, és zöldségekre ahhoz, hogy újra ragyogjak!

Ez nem így van.

Semmire nem mész a vitaminokkal, ha a testedben nincs elég energia. Elég energia pedig csak akkor lesz, ha a kalóriadús ételekre koncentrálsz, és félreteszed a tápanyaggazdag ételeket arra az időre, amikor már a tested fel is tudja használni azokat! Bőven lesz még alkalmad egészségesnek tartott ételeket, fehérjét és zöldséget fogyasztani, de most nem erre van szükséged. Ha eleget eszel más ételekből, a tested úgy is megkapja a fehérjét, amiből építkezhet. Szükséged van rengeteg energiára, ne küzdj a kalóriasűrűség ellen, fogyassz kalóriadús ételeket gyakran és rendszeresen! Ez a legjobb amit csak tehetsz.

 

 

Jó, de akkor mit egyek inkább?

Bármit, ami csomagolt formában jön. Ha szorongsz bizonyos ételektől, félsz tőlük és inkább messzire elkerülöd őket, ez a legeslegjobb alkalom arra, hogy legyőzd ezt a félelmet. Most feldolgozott és akár ultra-feldolgozott élelmiszerekre van szükséged, mert ebből nyer a szervezeted leggyorsabban energiát. Napi egy-két “kiegyensúlyozott” étkezés elég, és tudnod kell, hogy ez a folyamat csak átmeneti, tehát nem fogsz életed végéig csomagolt és feldolgozott élelmiszereken élni. A testnek szüksége van rostra, de nem olyankor, amikor akkora deficit van odabenn, hogy a rost elzárja a lehetőséget az elől, hogy a tested végre energiához jusson.

Kalóriadús ételek továbbá: magvajak, gabonák (rizs, zab, durumtészta, hajdina stb.), magvak (dió, kesudió, tahini, mogyoróvaj), készételek, gyorskaják, tipikus magyar konyha ékességei (pl. szilvás derelye, galuska), hummusz, granola, müzlikeverékek, gnocchi például. Ide számíthat még a banán, aszalt gyümölcsök (főleg datolya és aszalt füge), burgonya, bab, étcsokoládé (kiváló magnézium, cink és vasforrás), stb. Ha már csomagolt étel, akkor gyakorlatilag bármi, amit kedvelsz és nem fogyókúrás kiszerelés. Bármi, ami dobozban jön, csomagolással és hatalmas márka felirattal a tetején.

 

“És így az ultra-feldolgozott ételek az extrém energia Pandóra szelencéje az emberi lényeknek. Ez teszi őket a legjobb választássá azok számára, akik evészavarokból gyógyulnak, és valószínűleg ezért kívánják ilyen intenzíven a gyógyulás kezdeti fázisaiban. A tested meglehetősen képes azonosítani azokat az ételeket, amelyek kevesebb energiát igényelnek az energia komponensekre történő lebontás során.”

Forrás: Olwyn, 2012.

 

 

Saját tapasztalat

Amit én elsősorban fogyasztottam a gyógyulás alatt, az a feldolgozott élelmiszer és a főtt étel volt. Persze csak miután végre igent mondtam a folyamatra, s beláttam, hogy az egészséges ételeimen képtelen leszek ennyi energiát bevinni. Általában napi két olyan teljes értékű (főtt zöldséges) ételt ettem, ami tápanyaggal látta el a testemet, és úgy érzem, hogy ez a legjobb, amit tehettem.

Sütöttem házilag kenyereket, gnocchit, muffint (gyakran nem búzalisztből, hanem más alternatívából), zabkekszet, kukoricalisztes palacsintát, zöldségfasírtot, csináltam magamnak hummuszt, granolát – bár az utóbbiakból elég jó minőségűt lehet kapni a boltokban is. Még kismillió dolgot fel tudnék sorolni, de most ezek jutnak eszembe. Rengeteg müzlit ettem, magvajakat, csokis puffasztott rizst, energiaszeleteket, juharszirupot, burgonyát, édesburgonyát, sütőtököt, étcsokoládét, durumtésztát és rozskenyeret zöldségekkel, csak hogy néhány példát említsek. A lényeg, hogy olyan ételekre koncentráltam, amik tömény energiával látták el a testemet. Ha étteremből hoztam kaját, akkor párolt zöldség vagy saláta helyett inkább főzeléket sok fasírttal vagy rizottót választottam, és mindig kértem a napi sütiből. Emellett persze rendszeresen, napi szinten ettem salátát is vagy párolt zöldséget, mert azok is fontosak, de ezekből önmagában képtelen lettem volna elegendő kalóriát bevinni.

Semmiből nem nyersz olyan gyorsan energiát, mint egy ultra-feldolgozott ételből, és igenis van az az állapot, amikor ezeknek a fogyasztása indokolt. A teljes értékű ételek, levesek, a fehérjedús vagy rostos ételek olyan szinten kikészítették a gyomromat, hogy már egy étkezés után a vízvisszatartás ledöntött a lábamról. Megdagadt a bokám, és egész nap csak feküdni tudtam. Az emésztés olyan sok energiát elvett, hogy a kimerültség miatt még elaludni sem tudtam.

Csak akkor lett jobb, mikor a javaslatok szerint, legyőzve a saját félelmeimet, tényleg elkezdtem feldolgozott, illetve kalóriadús élelmiszerekre koncentrálni, és az étrendem java ezekből származott. A maradék volt zöldség és friss gyümölcs. Aztán ahogy haladtam tovább, ez az arány fokozatosan egyensúlyba került, majd kitartó feltáplálással egyre jobban kívántam a zöldségeket és friss ételeket, és ma már nagyjából 80%-ban teljes értékű ételeket eszek, és 20% a feldolgozott. Tehát a feldolgozott ételmánia gyógyulás alatt nem tartott örökké!

Ismét leszögezem, hogy a feldolgozott nem cukros-olajos-gluténos-lisztes dolgokat jelent, feldolgozott közé tartozik minden olyan étel, ami csomagolásban jön, nagyobb kalóriasűrűséggel bír és már átesett egy feldolgozó fázison. Bár szerintem tök oké szilvás gombócot, csokis fánkot enni gyógyulás alatt, ha épp azt kívánod.

 

 

Az extrém éhség is intuitív táplálkozás

A testünk egy nagyon intelligens rendszer. Gondolkodtál már azon, hogy vajon miért kívánsz bizonyos ételeket jobban olyankor, amikor egész nap keveset ettél? Valószínűleg az étel, amit kívánsz, nem egy tál saláta, hanem valami energiadús étel. Amikor evészavarból, alultápláltságból, stresszből és szorongásból gyógyulsz, a tested ösztönösen olyan ételeket jelez feléd, amelyekből megtanulta, hogy sok energiát nyer.

Én például ha nem eszem eleget, mindig mogyoróvajat kívánok! Azt hittem, hogy azért van ez, mert sokáig megtiltottam magamnak, hogy mogyoróvajat egyek, azt az igazi bolti fajtát. Tény, hogy valószínűleg ez is része volt a kiváltó okoknak, de ma már úgy gondolom, hogy azért, mert ha mogyoróvajat ettem, gyakran megettem egy étkezés alatt egy fél üveggel… Vagyis sok energiát nyertem kis tömegű ételből. Sokáig küzdöttem ez ellen, de a feltáplálás alatt rájöttem, hogy azért vágyom rá ennyire, mert abból piszok könnyen nyerhet a testem energiát! Onnantól bármikor, ha kívántam a mogyoróvajat, tudtam, hogy keveset ettem és többre van szükségem, így felismertem, hogy mit kell tennem.

 

 

Amikor a gyors energiaforrás a vonzó

Nem véletlenül kívánod a feldolgozott bolti ételeket. Ha arra vágysz teszem azt, hogy bevágj egy tábla csokoládét, és jó ideje nem ettél eleget, annak oka van. Ez az ok pedig a gyors energiaforrás, amely a csokoládét olyan különlegesen vonzóvá teszi.

Az extrém éhség, a mentális éhség ugyanolyan intuitívnak számít, mintha megennél egy adag édesburgonyát, mert éppen azt kívánod. Ha követed az éhséged, a testednek megfelelő mennyiségű energiát adsz, hogy dolgozzon, ösztönösen, s ehhez még számolnod sem kell. Az éhség okkal jelenik meg, ahogy a sóvárgás és mohóság is ebben az állapotban. Ha éhes vagy, enned kell, mert ilyenkor a tested könyörög azért, hogy végre egyél.

Nem fogsz örökre (ultra-)feldolgozott élelmiszereket enni, mert ha valóban megtanulsz hallgatni a testedre, egy idő után ezek az ételek elveszítik vonzalmukat, s többé nem találod őket olyan hiperfinomnak (már nem esik annyira jól, mint az elején). Az emberi test egy csodálatos rendszer, amely képes magát fenntartani, a mi dolgunk csupán az, hogy hallgassunk a megérzéseinkre, s összhangba kerüljünk a testünk rezgéseivel. Ha visszanyerted az energiád, és az egyensúly kezd helyrebillenni, általában elkezded kívánni a színesebb ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket, mert többé nem az energianyerés az első számú létszükséglet.

Az agyonfeldolgozott élelmiszerek ideálisak a gyógyulás első szakaszaiban, és amolyan kettő az egyben, mert megtanulod legyőzni a szorongást, mely ezen ételek elfogyasztásával megjelenik, s közben a tested képes visszafordítani a hatalmas energia deficitet olyan hatékonyan és gyorsan, amennyire csak lehetséges. Ha az energiaegyensúly helyreáll, természetes módon egy sokkal kiegyensúlyozottabb irányba mozdul az étvágyad, és képes leszel jelentősen megváltoztatni az étkezéseid összetételeit.

 

 

A kalóriaszámolás nem intuitív

Ha kalóriaszámolással tartottad a súlyodat hosszú ideje, a tested jelzései és megérzései elhalványodtak, hiszen nem volt rájuk szükség. A kalóriaszámolás eltörli minden belső testtudatos érzésedet, és felülírja a saját intuíciódat. A kalóriák világa nem a tested egészségét szolgálja, hanem egy olyan iparágat, amely abból profitál, ha te elhiszed, hogy a számolásra szükség van. Nem kell ahhoz kalóriákat számolnod, hogy tartsd a súlyodat, ahogy ahhoz sem, hogy képes legyél visszatölteni az életet a testedbe. Egy ideig hasznos lehet ugyan az összeadogatás, de meg kell tanulnod kalóriák és számok nélkül létezni, nélkülük is eleget enni ahhoz, hogy ez a javulás hosszú távon fennmaradhasson.

Ha meg lehet oldani kalóriaszámolás nélkül, hogy megkapja a tested az energiát, amire szüksége van, az a legideálisabb. Sokunknak azonban ez nem opció, és nekünk magunknak kell meggyőződnünk arról, hogy eleget eszünk-e. Ha a dietetikus összeállít egy étrendet, az is csupán egy minimum, aminél bátran ehetsz többet, ha nincs egészségügyi kockázata, csak feltétlenül beszélj erről a dietetikusoddal! Ha a családod táplál fel téged, s ők biztosítják, hogy minden nap elegendő ételt egyél, tudasd velük, hogy mire van szükséged, mennyi és milyen ételt kell elfogyasztanod ahhoz, hogy meggyógyulhass teljesen! Megmutatni nekik az oldalamat egy jó kezdet lehet.

A kalóriaszámolás csak egy eszköz, amit lehet jó irányba használni, s lehet nem túl nyerő célokra is. Ha eddig megvonásra használtad, akkor sokat segít, ha úgy tekintesz a minimumokra, mint minimum… egy minimum mennyiség, amit minden egyes nap be kell vinned. A számolás során néhány dolgot ne üss be, a zöldségeket, önteteket stb. például nyugodtan hagyd ki a listából, amikor felviszed a rendszerbe az értékeket. Ezáltal nem fogsz rákattanni a végeredményre, mert tudod, hogy amúgy sem pontos. Mivel az evészavar vagy diéta alatt valószínűleg inkább felfelé kerekítetted az értékeket, nehogy túl sokat egyél, szintén fontos, hogy most mindent inkább lefelé kerekíts.

Ne feledd, hogy a számolás azt a célt szolgálja most, hogy eleget egyél, hogy meglegyen a minimum, éppen ezért úgy is kell tekintened rá, mint egy minimumra!  Ehhez azonban nem kell tudnod a pontos napi beviteled. Elég, ha a főbb ételeket beütöd, a többit – bármilyen szokatlan és szorongást keltő lesz is elsőre – hagyd meg a tudatlanság áldásának.

 

 

Bízz a folyamatban

Csak egyél, ügyelj rá, hogy elegendő energiát vigyél be minden nap, és bízz a megérzéseidben. Bízz a testedben, s bízz a saját gyógyulásodban. A tested okos, és pontosan tudja, hogy mit csinál. Valószínűleg jobban felismeri, mire van szüksége, mint ahogy te képes vagy megítélni. Edd azt, amit kívánsz, engedd el a szorongást, és tanuld meg elfogadni a folyamatot, mert minél inkább küzdesz ellene, annál inkább megnehezíted a saját életedet.

Nincs olyan, hogy túl sok étel feltáplálásban. Leszámítva a kezdeti időszakot, ahol fontos, hogy fokozatosan emeld meg a beviteled, s juss el a minimumokig, hogy elkerüld a nagyon veszélyes és életveszélyes feltáplálási szindrómát. Lesz még időd egészségesen enni, most a legegészségesebb az, ha olyan ételekhez fordulsz segítségért, amik a legkevesebb stresszt gyakorolják a legyengült szervezetedre.

Bízz a folyamatban, s minden rendben lesz.

 

 

 


Referencia:

Gwyneth Olwyn. 2012. Food Fears I: Food, Family and Fear. The Eating Disorder Institute
https://edinstitute.org/blog/2012/12/21/food-fears-i-food-family-and-fear

Setnick, Jessica. “Micronutrient Deficiencies and Supplementation in Anorexia and Bulimia Nervosa A Review of Literature.” Nutrition in Clinical Practice 25, no. 2 (2010): 137-142.

Carmody, Rachel N., and Richard W. Wrangham. “The energetic significance of cooking.” Journal of Human Evolution 57, no. 4 (2009): 379-391.

Nelson, Sherry. “The cooking hypothesis revisited: fresh food for thought: A review of Richard Wrangham, Catching Fire: How Cooking Made Us Human.” Evolutionary Psychology 8, no. 3 (2010): 340-342.

Koebnick, Corinna, Carola Strassner, Ingrid Hoffmann, and Claus Leitzmann. “Consequences of a long-term raw food diet on body weight and menstruation: results of a questionnaire survey.” Annals of Nutrition and Metabolism 43, no. 2 (1999): 69-79.

Manninen, Anssi H. “Is a calorie a calorie? Biologically speaking, no.” The American journal of clinical nutrition 80, no. 5 (2004): 1445-1445.

Feinman, Richard D., and Eugene J. Fine. “A calorie is a calorie” violates the second law of thermodynamics.” Nutrition journal 3, no. 1 (2004): 1.

Erica Leon, Marcia Herrin. 2016. GI Symptoms in Eating Disorders. Mirror Mirror
https://www.mirror-mirror.org/gastrointestinal-symptoms.htm

Janssen, P. Viewpoint, Can eating disorders cause functional gastrointestinal disorders? Neurogastroenterol Motil 2010; 22:1267-1269.

Wang, X, Luscombe, G, Boyd, C et al, Functional gastrointestinal disorders in eating disorder patients: Altered distribution and predictors using Rome III compared to Rome II criteria, World J Gastroenterol 2014; Nov 21; 20 (43): 16293 – 16299.

Sato, Y, and Fukudo, S, Gastrointestinal Symptoms and disorders in patients with eating disorders, Clin J Gastroenterol 2015; 8:255-263.

Norris, et al. Gastrointestinal Complications Associated with Anorexia Nervosa: A Systematic Review. Int J Eat Disord 2016; 49:3 216-237.

Herrin, M & Larkin, M. 2012. Nutrition Counseling in the Treatment of Eating Disorders, 2nd ed. Publ. Taylor & Francis.

Camilleri, M et al. Clinical Guideline: Management of Gastroparesis. Am J Gastroenterol, 2013; 108: 18-37.

Kleiman, S, Carroll, I, et al. Gut Feeling: A Role for the Intestinal Microbiota in Anorexia Nervosa? Int J Eat Disord 2015; 48 (5):449-451.

Tabitha Farrar. 2017. Stomach problems in anorexia recovery.

Stomach problems in Anorexia recovery

Dubois A, Gross HA, Ebert MH, Castell DO. Altered gastric emptying and secretion in primary anorexia nervosa. Gastroenterology 1979;77:319–323.