felépülés tippek

Evészavar félelmek és hogyan győzd le őket

Túl gyorsan fogok hízni.
A hízás sosem ér majd véget.
Mások elítélnek, mert híztam.
Az evészavar nélkül senki vagyok.

Te is a félelmeidből táplálkozol?


Vannak dolgok, amiktől szinte minden evészavaros fél. Nem mindenki, persze, de a többség biztosan. Ezek közül szeretném megosztani a legalapvetőbbeket, s bebizonyítani, hogy a félelem csak félelem, s túl lehet lépni rajta. Ezek a félelmek a diéta mentalitás miatt jelennek meg, és könnyen úgy hiheted, hogy minden szó arany igazság, holott a gondolataidat képes vagy átformálni, s így megnyugtatni önmagad, hogy ezek nem fognak bekövetkezni. Rajtad múlik, hogyan kezeled a helyzetet, s egyedül te vagy képes eldönteni, hogy ezekkel a félelmekkel mit kezdesz, hogy túllépj rajtuk. Választhatod a rettegést, vagy választhatod a javulást is, ez rajtad áll.

 

 

Íme 7 dolog, amitől én féltem, s hogyan kezeltem őket:

 

  1. Mi lesz, ha átesek a másik oldalra?

Mi lesz, ha elkezdek enni, és sose tudok majd leállni? Mi lesz, ha elkezdek enni, és az anorexiából átesek a falászavarba? Mi lesz, ha elkezdek enni, és képtelen leszek ellenállni az ételeknek?

Először is, a falászavarba nem lehet csak úgy „átesni”, és ha megvonásos evészavarból gyógyulsz, akkor azért vagy nagyon éhes, mert megvontad magadtól a kalóriákat. Éhesebbnek érezni magad, mint valaha, teljesen normális ilyenkor, és az a dolgod, hogy egyél! Ha a tested megkapta azt az energiamennyiséget, amivel minden helyreállt odabenn, fizikailag helyreálltak a hormonjaid, a súlyod, az energiaszinted, a súlyod egy ideje már nem változik és lement rólad a víz, akkor az éhséged is normalizálódik majd. Korábban én is féltem ettől, de tényleg így lett! Az elején rengeteget ettem, el se tudtam képzelni, hová lesz bennem az a sok étel, amit elfogyasztottam, de ahogy egyre haladtam a gyógyulás útján, s megváltoztattam a gondolkodásomat, majd ezzel együtt fizikailag is jobban lettem, úgy az éhségem is fokozatosan lecsillapodott, s ma már képes vagyok rendszeresen a saját testem jelzéseire hallgatva ösztönösen enni. Nem gondolkodom az ételeken, csak akkor, ha itt az ideje enni valamit. Nem estem át a falászavarba, mert a korábbi diétás időszak KIZÁRJA a falászavar lehetőségét!

Ha valaha diétáztál, akkor a „zabálás” valójában reaktív evés, amit az energiahiányos állapot vált ki a szervezetedben.

Ha pedig bulimiából vagy más típusú evészavarból gyógyulsz, akkor is igaz rád, hogy a testednek energiára van szüksége, és a legjobb, amit tehetsz, hogy eszel, feltételek nélkül. Engedélyt kell adnod magadnak, hogy bármit, bármikor, s bármennyit ehess, amit csak kívánsz és jól esik, mert a tilalom a legnagyobb ellenséged. El kell fogadnod, hogy a gondolataid is csak akkor változnak pozitív irányba, ha többé nem akarod irányítani az étkezésedet, a kalóriákat vagy azt, hogy mit eszel és mikor. Emlékezz arra, hogy nem tudsz meggyógyulni ugyanazokkal a szokásokkal, mint amelyekkel idáig jutottál.

Ha pedig falászavarral küzdesz, akkor a cél, hogy egy rendszert alakíts ki, s képes legyél azonosítani a gondolataidban megbújó „sötét árnyakat”, amelyek arra késztetnek, hogy többet egyél, mint amennyi fizikailag kényelmes. Erre kérdéseket és tippeket ebben a bejegyzésemben  és esetleg még ebben találsz, ami neked is hasznos lehet.

 

  1. Túl gyorsan fogok visszahízni

Túl gyorsan nő a súlyom, túl hamar érem el a cél súlyomat, túlságosan gyorsan változik a testem, és előbb fogok visszahízni, mint hogy fejben bármi változna! Ez a heti x kiló hízás nem normális, nem szabadna ennyit híznom, mert túl hamar túl leszek a felépülésen, és még nem állok készen rá!

Ó, igen! Amikor heti 1,5 kilót vagy akár többet híztam, akár az extrém éhség miatt, akár mert a testem így reagált, eleinte bepánikoltam. Az evészavarom elhitette velem, hogy ez örökre így marad, és csak hízni és hízni fogok, s túl hamar érem el azt a bizonyos kilót, ahol már egészséges vagyok. Akkor még nem tudtam, hogy amit én kitűztem célul, az nekem túlságosan alacsony volt (a bmi legalja általában kevés!). Ha anorexiával küzdesz, és a súlyod jelentősen az ideális alatt van, akkor híznod kell. Sajnos nincs más megoldás, mert a fizikai állapotod befolyásolja a gondolataidat, s ezért a legelső, hogy a tested visszatöltse mindazt, amit az elmúlt időszakban leromboltál. Ha pedig híznod kell, akkor minek akarnád elnyújtani még hosszabbra ezt az egészet, mint amennyire feltétlenül szükséges? Nem az lenne a cél, hogy újra elkezdhesd élni az életed, mintsem még évekig ugyanott totyorogj, ahol eddig is voltál?

Ha egy dolgot változtathatnék a gyógyulásomban így utólag, az lenne, hogy bár ne féltem volna többet hízni, mint amennyit „normálisnak” tartottam. A hízás nem egy lineáris dolog, és ugyan egyenletes – ideális esetben –, de néha a súlyod felfelé mozdul, néha stagnál, néha kicsit visszafelé indul ugyanannál a kalóriabevitelnél. Ezt nem te irányítod, és nem a te dolgod eldönteni, hogy mennyi az ideális hízás egy héten! Nem is kellene mérned magad! Sőt, nincs is olyan, hogy IDEÁLIS hízásmennyiség egy héten! Ezek csak félelmek, amiket az evészavar hitet el velünk, mert attól tartunk, hogy ha ez az egész folyamat véget ér, akkor az evészavar nélkül nem lesz semmink, amitől különlegesek lennénk. Persze ez nem igaz, csak amikor ezekkel a félelmekkel szembesülünk, akkor nagyon befolyásolhatóak vagyunk, és még nem tudjuk, hogy soha nem az evészavar tett minket különlegessé, mert mindig is különlegesek voltunk. Ne félj gyorsan hízni, és többet enni, mert annál hamarabb lehetsz újra önmagad, s szabadulhatsz meg az evészavartól teljesen!

 

  1. Sosem fog megállni a súlygyarapodás

Ez nem igaz. Csak annyit fogsz hízni, amennyire szükséged van. Ha most is ideális súlyodnál vagy, talán nem is fogsz hízni, csak néhány kiló víz jön fel a testedre. A vízvisszatartásról, s hogy miért történik, itt olvashatsz. Ha az ideális súlyod felett vagy a túlevések miatt, akkor könnyen lehet, hogy amint elkezdesz rendszeresen eleget enni, kivétel nélkül, és amint helyreteszed a gondolataidat, amelyek korábban túlevésre késztettek, annál hamarabb találhatod meg a te ideális súlyodat, ahol a tested természetesen szeret lenni, s ahol képes vagy a saját éhségérzetedet követni.

Ha pedig anorexiából gyógyulsz és jelentősen az ideális súlyod alatt vagy, akkor talán egy időre túlléped azt a bizonyos pontot, ahol később a tested majd megállapodik, de ez átmeneti, és csak addig tart, amíg a testedben minden helyreáll. Nem fogsz örökre hízni és hízni, mert a tested ennél sokkal okosabb, semmint hogy újból valamelyik oldal felé mozduljon. Inkább hajlik a testünk az egyensúly és kiegyensúlyozottság felé, amit viszont te is csak az ideális súlyodnál találhatsz meg. A súlygyarapodás addig tart, ameddig kell, amennyire szükséges, s ameddig nem vagy képes elengedni a félelmeket, melyek a viselkedésedet fenntartják. Ha a tested minden nap megkapja azt az energiamennyiséget, amire szüksége van, többé nem lesz oka mindent elraktározni, attól tartva, hogy az ételt megint elveszik tőle. Enned kell, és ha híznod is, akkor ezt el kell fogadnod. Ezt nem te irányítod, és nem is kell. Nem vagy te sem kivétel a természet törvényei alól, és a legjobb, amit tehetsz, hogy eszel és bízol abban, hogy minden helyrejön.

 

  1. Mások el fognak ítélni, amiért meghíztam

Mások talán meg fogják jegyezni, hogy híztál, és emlékeztetnek rá, hogy korábban nem így néztél ki, de ez nem rólad szól, hanem róluk. Ahelyett, hogy magadra vennéd ezeket a megjegyzéseket, vagy ami még rosszabb, hosszan védekeznél és ecsetelnéd minden alkalommal, hogy miért is híztál, inkább csak mosolyogj, s zárd le röviden. Az emberek annyira fogják komolyan venni a változást, amennyire te a reakcióddal azt fontosnak sugallod. Olyan ez, mint a hajvágás. Amikor egyik barátod levágatja a haját, először eltűnődsz azon, hogy vajon tényleg levágatta, tényleg más lett a frizurája vagy rosszul emlékszel? Aztán rákérdezel, és ha tetszik, kifejezed, hogy mennyire jól áll neki az új frizurája. Mások talán épp ellenkezőleg gondolják, és ők jobb szerették a régit. De az egyetlen ember, akinek igazán tetszenie kell a változás, az a barátod, aki levágatta a haját. Mindegy, mit mondanak mások, neki kell magabiztosnak és elégedettnek lennie az új külsejével! S habár egy hajvágásnál az első napokban mindenki kíváncsi és ugrál a barátod körül, mert még újdonságnak számít a változás, de hamarosan túllépnek ezen és el is feledkeznek róla, mert találnak új dolgokat, amiken csámcsoghatnak. Ugyanígy történik a súlyváltozással is! Az emberek hamar feldolgozzák, hogy mi történt, elmondják a véleményüket, aztán továbblépnek.

Ha rosszul esnek a megjegyzések, és elbizonytalanítanak abban, hogy tényleg megéri-e meggyógyulnod, emlékeztesd magad arra, hogy nem másokért, hanem magadért kezdted el, és azért csinálod, mert szeretnél egészséges és energikus lenni. Magadért kell végigcsinálnod, senki másért! Ha mások megjegyzései elbizonytalanítanak, akkor ne adj nekik lehetőséget arra, hogy megosszák veled! Tereld el a témát valami másra, kérdezz vissza, hogy velük mi újság, és jelezd nekik a szavaiddal, hogy te nem szeretnél a hízásodról beszélgetni. Így nem kell hosszú sztori mesélésekbe kezdened, hacsak nem akarsz, és gyorsan túlléphetsz a számodra kellemetlen témán.

 

  1. Ha bármit ehetek, akkor tök egészségtelenül eszek majd

Eleinte talán igen, de ez csak rajtad múlik. A felépülés első fázisaiban teljesen normális – és érthető –, ha gyorskajákat és feldolgozott élelmiszereket eszel. Ez akkor, ha nem korlátozol és bármit megengedsz magadnak, átalakul majd egy kiegyensúlyozottabb étrend felé, amiben a korábban feldolgozott élelmiszerek egy részét talán felváltja a zöldség, gyümölcs, teljes értékű ételek. Fontos, hogy jó szokásokat alakíts ki a felépülés alatt, és minden típusú ételt fogyassz! Én nem hiszek abban, hogy csak fizikai okokból eszünk, mert bizonyos ételekre a lelkünknek van szüksége, hogy kielégítsen minket az evés. Emellett azonban a testünknek tápanyagokra is szüksége van, s ezt nem szabad elfelejtenünk. A cél az, hogy egyensúlyban tarts mindent, de neked kell rájönnöd, hogy ez pontosan mit is jelent a te életedben.

 

  1. Nem is vagyok beteg, nekem nem kell ennyi energia

Nem vagyok elég beteg ahhoz, hogy ennyit kelljen ennem. Ha ezeket a javasolt mennyiségeket enném, tuti elhíznék! Senki nem eszik napi 3000 kalóriát a környezetemben, én miért tenném?!

Az evészavaros állapot nem egy normális állapot. Nem szabad másokhoz hasonlítanod a helyzeted, mert mások nem küzdenek alultápláltsággal – vagy evészavarral –, te viszont igen. Nem tudhatod, hogy mások mennyit esznek pontosan, ahogy azt sem, hogy miért. A legegészségesebben és tudatosabban táplálkozó barátaim közül legtöbben annyit fogyasztanak, mint az életkoruknak és magasságuknak javasolt mennyiségek itt a honlapomon, és egészségesek, nem elhízottak, és nem edzik túl magukat.

Az ideális az lenne, ha nem foglalkoznánk azzal, hogy mások mit csinálnak. Sajnos a média miatt ez ma már nehezen lehetséges, de sose felejtsd el, hogy neked most másra van szükséged, mint a “normális” embereknek, és meg kell adnod magadnak, ha meg akarsz gyógyulni! Millió kifogást tudtam felsorolni én is, hogy miért nem szabadna ennyi kalóriát ennem, és több ezer okom volt rá, hogy miért higgyek ezeknek a kifogásoknak… De ha hittem volna ezeknek, akkor nem lettem volna képes változni. A kalóriamennyiség segített felszabadítani a gondolataimat a félelmek és szabályok alól, miközben a testem megkapta mindazt az energiát, amire szüksége volt ahhoz, hogy meggyógyuljon. Ne küzdj ellene, fogadd el, hogy amit te elégségesnek tartasz, az nem feltétlenül az. A testedbe nem látsz bele, hogy mennyi sérülést okozott a diétázás, de attól még a sérülés mind valós. Enned kell, és nincs az a kifogás, ami ezt a tényt felülírhatná.

 

  1. Az evészavarom nélkül senki vagyok

Az evészavar miatt érezheted valakinek magad. Talán ez ad neked magabiztosságot, ettől érzed úgy, hogy van életcélod, értelme az életednek, ez a te igazi személyiséged, s az evészavarod nélkül nincs semmid, ami különlegessé tenne. Az evészavar elhiteti veled, hogy nélküle semmi vagy. Azt hiheted, hogy ha meggyógyultál, nem lesz semmi, amin gondolkodhatnál, nem lesz semmid, ami miatt mások odafigyelnének rád, vagy ami miatt az emberek felnéznének rád.

De mindez hazugság. Az evészavar nem te vagy, hanem egy betegség, egy gondolkodásmód, egy csomó negatív én-beszéd, amit már annyira megszoktál, hogy nem is tudod, hogyan lehetne élni nélküle másképp.

Biztosíthatlak afelől, hogy ha meggyógyultál, és tényleg meggyógyultál nem csak becsapod magad, akkor számtalan dolog lesz,ami érdekel téged, és mindenen fogsz gondolkodni, csak az evésen nem! A gyógyulás időszakát használd arra, hogy találj olyan dolgokat az életedben, amit az evészavar előtt is élveztél, és amit örömmel végzel. Találj olyan hobbikat, barátokat, amik és akik segítenek önmagad maradni és biztatnak arra, hogy felhagyj az evészavaroddal! Evészavaros barátok és evészavar hobbik helyett inkább koncentrálj más körökre! A lényeg, hogy kimozdulj az evészavar burokból, s felfedezd, mennyi potenciál rejlik benned, ami még kibontakoztatásra vár.

Fedezd fel a személyiséged többi oldalát, olyan képességeket, amiknek létezéséről nem tudtál, vagy amelyek az evészavar alatt visszaszorultak a többi viselkedés miatt. Ezeket a félelmeket csak te tudod átírni, és ha sikerrel jársz, egy teljes élet kapui állnak nyitva előtted. Higgy nekem, amikor azt mondom, a gyógyulást sosem fogod megbánni, ha teljesen neki szenteled az életed és sikerrel jársz. Bízz magadban, és lépj túl a félelmeken! A döntés rajtad áll.

 

 

 

 


 

Referencia:

Emily T. Troscianko. 2014. Recovering from Anorexia: How and Why Not to Stop Halfway. Getting out of the no-man’s land of partial recovery. Psychology Today
https://www.psychologytoday.com/intl/blog/hunger-artist/201402/recovering-anorexia-how-and-why-not-stop-halfway

Dulloo, A.G., Jacquet, J., and Girardier, L. (1997). Poststarvation hyperphagia and body fat overshooting in humans: a role for feedback signals from lean and fat tissues. American Journal of Clinical Nutrition65(3), 717-723.
https://academic.oup.com/ajcn/article/65/3/717/4655278
Dulloo, A.G., Jacquet, J., Miles-Chan, J.L, and Schutz, Y. (2017). Passive and active roles of fat-free mass in the control of energy intake and body composition regulation. European Journal of Clinical Nutrition71(3), 353-357.
http://doc.rero.ch/record/288689/files/dul_par.pdf
Kelsey, R.E., and Hirvonen, M.D. (1997). Body weight set-points: determination and adjustment. The Journal of Nutrition127(9), 1875S-1883S.
http://jn.nutrition.org/content/127/9/1875S.full
Tabitha Farrar. 2017. Anorexia Fears: Eating More.
https://tabithafarrar.com/2017/08/anorexia-fears-eating/

Jennifer Rollin. 2018. To The Person Who Is Questioning Whether They Are “Sick Enough” For Eating Disorder Treatment.
https://www.jenniferrollin.com/blog/to-the-person-who-is-questioning-whether-they-are-sick-enough-for-eating-disorder-treatment

Tabitha Farrar. 2017. Anorexia Recovery Binges: You do NOT have Binge Eating Disorder!
https://tabithafarrar.com/2017/02/recovery-binges-not-end-world/

Gwyneth Olwyn. 2012. Binges Are Not Binges. The Eating Disorder Institute
https://edinstitute.org/blog/2012/10/31/bingeing-is-not-bingeing