felépülés tippek

Miért olyan nehéz változtatni az életeden

Mit ad neked az evészavar, amiért ennyire ragaszkodsz hozzá?


Miért ilyen nehéz elengedni?

A napokban beszélgettem egy csodálatos lánnyal arról, hogy úgy érzi, teljesen készen áll a változtatásra, a gyógyulásra, vágyik rá és tudja, hogy mennyire fontos, mégsem képes meglépni az első nagy lépcsőt. Csak mondogatja, hogy majd meggyógyul, de nem tesz érte semmit. Nem érti, hogy miért tart még mindig itt, miért nem lép a tettek mezejére, pedig már annyira meg akar gyógyulni. Azt mondta, hogy “és nem értem magam, és ez a legdühítőbb az egészben (…) tényleg mindent megteszek, és küzdök belül (…) nem tudom, hogy miért nem tudom meglépni ezt a picit”. 

 

 

Önvizsgálat, az örök jó barát

Ilyenkor azt szoktam kérdezni – mint ahogy anno kérdeztem magamtól is -, hogy mit érzel, amikor a gyógyulásra gondolsz? Frusztrációt vagy elszántságot? Félelmet vagy bátorságot? Vagy mindkettőt együtt? Esetleg pánikot vagy szégyent?

Amikor azon törjük a fejünket, hogy hamarosan valami nagy változást kellene csinálnunk, hajlamosak vagyunk számos “mi van, ha” kérdéssel bombázni magunkat. Az érzéseink gondolatokat idéznek elő, amelyek pedig hajlamosak előhívni a legrejtettebb félelmeinket, s meggyőzni minket, hogy minden úgy jó, ahogy van. Ha valaki azt mondja, hogy innentől le akar szokni egy bizonyos cselekedetről, akkor könnyen előfordulhat, hogy ugyan erősen él benne a vágy a változás iránt, de valamilyen érzés vagy gondolat még mindig meggátolja őt abban, hogy ténylegesen tegyen a siker érdekében.

Hogy mit gondolsz a gyógyulással kapcsolatos érzésedről és hogyan reagálsz rá, az csakis egy döntés. A te döntésed. Ez az érzés pozitív, ami cselekvésre sarkall, vagy inkább negatív, ami lehangol téged? Jó érzés a gyógyulásra gondolnod vagy esetleg több kételyt vet fel benned, mint amennyi pozitívval kecsegtet? Ha ezt a mérleget sikerül magadban tisztáznod, már sokkal közelebb jársz az okhoz, ami még mindig itt tart téged ennél az állapotnál.

 

 

Az ismeretlen csak addig idegen, amíg megszokod

Ami ismeretlen, idegen és nincs róla tapasztalatunk, az elsőre sokszor ijesztőnek tűnik. Sokunk számára az evészavar viselkedés maga a biztonság. A kényelmes kis komfort zónánk, ahol úgy érezzük, hogy pontosan felügyelet alatt tartunk mindent. Egy olyan megszokott rutin, amely nyugalmat és egyfajta biztos talajt ad a napjainknak. Számunkra az evészavar jelenti a békét, mert megszoktuk, hogy a dolgok “így vannak”, és hogy ha azt a bizonyos dolgot megtesszük, akkor nyugodtabbnak fogjuk érezni magunkat.

 

Hogy mit gondolsz a gyógyulással kapcsolatos érzésedről és hogyan reagálsz rá, az csakis egy döntés. A te döntésed.

 

Persze ez a valóságban ennél jóval összetettebb, de mégis az evészavar viselkedés jelenti a biztonság kapuját, ahol nem érhet minket bántódás. Az egyetlen dolog, amit azonban figyelmen kívül szoktunk hagyni, hogy ez nem mindig volt így. Az evészavar viselkedés tanult és/vagy egy folyamat eredményeképp jött létre. Az alap szokásunkra építettünk fel egy rutint, újabb és újabb szokásokkal, amelyek aztán összekapcsolódtak és most ezek képezik a viselkedésünk építőköveit. Ahhoz, hogy egy szokáson változtatni tudjunk, meg kell vizsgálnunk, hogy merre akarunk haladni, vagyis mi a cél, és mi kell ahhoz, hogy eljussunk oda? Ha mindez megvan, akkor beláthatjuk: hogy ez sikerüljön, bizony el kell engednünk bizonyos dolgokat.

 

 

Engedd el!

Megválni valamitől, ami a szívedhez nőtt, nehéz. Emlékszel, amikor gyerekként egy felnőtt elvette tőled a kedvenc plüss kismackódat, és azonnal úgy érezted, hogy megfosztottak a legjobb barátodtól és súlyos veszteség ért? Az evészavarral sincs ez másképp.

Mivel egy mentális betegség mélyen gyökerezik az érzelmeid és tudatalattid színes világában, ha bármilyen módon valaki (pl. te) ki akarja tépni a fejedből ezt a “betegséget”, akkor tíz körömmel ragaszkodsz hozzá. Nem tudom, hogy miért van ez, de sokszor ragaszkodunk olyan dolgokhoz, amikről pontosan tudjuk, hogy nem segít a céljaink elérésében. S hogy miért? Mert valamit nyerünk általa, amit még nem vettünk észre korábban.

 

Emlékszel, amikor gyerekként egy felnőtt elvette tőled a kedvenc plüss kismackódat, és azonnal úgy érezted, hogy megfosztottak a legjobb barátodtól és súlyos veszteség ért? Az evészavarral sincs ez másképp.

 

 

Az ok, amiért még mindig ragaszkodsz

A plüssmackó a barátod, mert oly sok közös élményt éltetek át, hogy nehéz megválnod tőle. Hozzád tartozik, veled volt eddig, és azt szeretnéd, hogy továbbra is melletted legyen. Tegyük fel, hogy az evészavarod a plüssmackód, gondold végig, hogy mit ad neked ez a kapcsolat? Mit kapsz tőle, amit még talán nem ismertél be magadnak? Milyen pozitív dolgot nyersz az evészavar viselkedéssel, amit még sosem vettél észre? Talán tudod, hogy mi ez, talán még gondolkodnod kell rajta, de nagyon fontos, hogy megfejtsd, mert ez az a dolog, ami még mindig visszatart téged a fejlődésedtől.

Ha felismered, hogy mennyi vágy húz téged a változás irányába, és hogy a vágyakból több van, mint amit nyersz a mostani állapotból, megérted, hogy nincs értelme itt maradnod többé. Sokkal több pozitívat kapsz a gyógyulástól, mint amit valaha kaptál az evészavarodtól. Ha ez a képzeletbeli mérleged a gyógyulás javára billen, tudod, hogy eljött az ideje az első lépés megtételének, és megjelenik az erő, hogy meg is tedd azt, ne csak álmodozz róla.

 

 

Írj egy listát, hogy meggyőzd magad

Nem tudom, te hogy vagy vele, de én imádom a pro/kontra listákat! Annyiszor segítettek már nekem abban, hogy az érzelmeim mellett a racionális és logikus énem is képes legyen meghozni a döntést, hogy még a gyógyulás előtt is használtam. Egy függőleges vonallal elfeleztem a lapot, és bal oldalra felírtam minden olyan érvet, ami az evészavar mellett szólt, és a papír jobb oldali felére pedig minden pozitívat, ami a gyógyulásról eszembe jutott. Ezt napokig töltögettem, mire úgy ítéltem, hogy kifogytam az ötletekből, majd megszemléltem a végeredményt. Amikor elkezdtem írni a listát, még nem hittem, hogy bármi is kerül a jobb oldalra… és meglepetésemre majdnem kétszer annyi érv szólt a gyógyulás mellett, mint ellene!

 

Sokkal több pozitívat kapsz a gyógyulástól, mint amit valaha kaptál az evészavarodtól.

 

Ha te is túl gyakran hagyod, hogy a szíved hozza meg a döntést, és az elnyomjon benned minden mást (teszem azt a logikus énedet), akkor végy egy nagy lélegzetet, és segíts magadnak egyensúlyba hozni a dolgokat. Ha két lábbal a földön maradva meg tudod állapítani, hogy most mi van, mi történik, mit akarsz, akkor nem esel abba a csapdába, hogy az érzelmeid ide-oda rángatnak attól függően, hogy épp milyen hangulatban vagy. Újabb hurrá a pro/kontra listának!

 

 

Lásd a folyamatot egésznek

Az előző bejegyzésemben már írtam a gyógyulás folyamatról, de szeretném most egy példával illusztrálni, hogy a gyógyulás miért olyan nehéz és hogyan tudsz ezen a “nehézségen” felülkerekedni.

mostani Lujza –> gyógyulás mező –> szabad Lujza

 

Tegyük fel, hogy ott áll – hívjuk őt Lujzának – Lujza a bal oldalon. Sok gondolat és kérdés merül fel benne, rengeteg érzelem pöttyözi a helyzetét, és egyre több vágy jelenik meg a gyógyulás iránt. Lujza talán fél és kételkedik a gyógyulásban, mégis eldönti, hogy ad neki egy esélyt. Amikor átlép a GYÓGYULÁS MEZŐBE, akkor mintha szinte azonnal elvágták volna őt a régi énjétől. A nyílon átlépve a gyógyulás bizonytalan állapotába kerül, és kemény próbatételeken kell helytállnia, hogy képes legyen ott maradni középen. Tudja, hogy ha inkább apró célokat tűz ki magának minden napra egy nagy cél helyett, annál könnyebb azokat teljesíteni, és így több sikerélménye van. Ha egy célt aznap nem sikerül megvalósítani, nem omlik össze, hanem újból nekikezd másnap.

Lujza tisztában van vele, hogy a gyógyulás teljesen a komfort zónáján túl van, és ezért amikor visszakívánkozik a bal oldali énjéhez, emlékezteti magát arra, hogy a gyógyulás és fejlődés sosem kényelmes dolog. Ahhoz, hogy szabad legyen és mosolygós, ezen a kellemetlen, kihívásokkal teli időszakon át kell mennie, mert csak így juthat el a jobb oldali Lujzához!

 

 

Lujza nem futamodik meg a próbatételektől

Nem tudja a gyógyulást kikerülni, azt megkerülve megkönnyíteni a dolgokat, hanem csak és kizárólag a “gyógyulás mezőn” átverekedve magát, megküzdve sárkánnyal és a hullámzó tengerrel, juthat el a Napos oldalra. Oda, ahova szeretne. Oda, amiről álmodott a bal oldali állapotában. A gyógyulás alatt sok nehézséggel szembesül, de tudja, hogy ez mind része a fejlődésnek, és minden apró cél teljesítése hozzájárul ahhoz, hogy szabad legyen. Hisz abban, hogy meggyógyul, és nem hagyja, hogy bármi eltérítse a céljától.

 

Csak és kizárólag a “gyógyulás mezőn” átverekedve magát, megküzdve sárkánnyal és a hullámzó tengerrel, juthat el a Napos oldalra.

 

Mivel a gyógyulás maga csak átmeneti folyamat, a sok-sok-sok apró cél teljesítése során azt veszi észre, hogy fokozatosan kilép ebből a középső zónából és egyre könnyebb tartania mindent, amit a gyógyulás mező alatt megtanult. Nem akar többé visszamenni a korábbi viselkedéshez, mert jól érzi magát a bőrében és megértette, hogy mennyi erőfeszítéssel járt, hogy idáig eljusson. A gyógyulásból továbblépve eljutott a szabad Lujzához, aki minden napért hálás, és minden percet ajándékként él meg, mert megtanulta értékelni az apró dolgokat az életében.

 

 

Útravaló

Ha ebből csak egyetlen gondolatot viszel tovább magaddal, kérlek emlékezz arra, hogy a gyógyulás csak akkor lehet sikeres, ha túllépsz a komfort zónádon, igent mondasz a változásra és megteszed az első lépést. Tervezheted még évekig, hogy meggyógyulsz, de ha most nem cselekszel, akkor csak kifogásokat keresel és magadat áltatod. A gyógyulás sosem jön el akkor, ha nem vagy hajlandó tenni is érte. Sok minden, amit gyógyulás alatt tapasztalsz, csak átmeneti. Hinned kell magadban, de nem szabad teljesen elrugaszkodnod a valóság talajáról! Használd a listákat, használd a gondolataidat jó célra, és meglátod, minden naposabb lesz.

 

 

 

 


 

Referencia:

Jacquelyn Ekern. 2016. Eating Disorder Recovery Tips & Self-Help. Eating Disorder Hope
https://www.eatingdisorderhope.com/recovery/self-help-tools-skills-tips

Anastasia Amour. 2016. 8 Things you need ot let go of to recovery from you eating disorder. Recovery Warriors 
https://www.recoverywarriors.com/8-things-you-need-to-let-go-of-to-recover-from-your-eating-disorder/

Anna Gray. 2017. Why I Can’t Just ‘Let Go’ of My Eating Disorder. The Mighty
https://themighty.com/2017/11/letting-go-of-eating-disorder-stuck/

Jennifer Rollin. 2017. The Importance of Taking Risks in Eating Disorder Recovery. Huffington Post
https://www.huffingtonpost.com/entry/the-importance-of-taking-risks-in-eating-disorder-recovery_us_58907696e4b080b3dad6fb6c

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük