-
Depresszió és invalidáció: nincs jogod rosszul érezni magad!
A depresszió évei alatt rájöttem, hogy félek sebezhetőnek lenni, és ha mégis az voltam valamilyen okból kifolyólag, ugyanazokkal a szavakkal ítélkeztem a saját tapasztalataimon, mint ahogy mások ítélkeztek rajta Nem kell, hogy tragédia történjen az életedben ahhoz, hogy kialakuljon nálad egy trauma-reflexből építkező mentális zavar. A depresszió sokkal inkább egy belső konfliktus eredménye, semmint külső körülmények következménye. Lehet bármilyen csodálatos életed, végezheted álmaid munkáját, ha odabenn nincs minden rendben. Ha nem beszéled ki magadból a küzdelmeidet, egyedül érzed magad a problémáiddal, nem tudsz kapcsolódni saját magadhoz, a depresszió olyan könnyedén létrejöhet és magával ragadhat, mintha tragikus eseménysoron mentél volna keresztül. Meghallgatni a másikat kevés, ha nem tudunk ítélkezés nélkül…
-
Extrém éhség – enni, feltételek nélkül – all in
Extrém éhség – 2. rész Ha engedélyre vársz, egy biztató jelre, hogy annyit kell enned, amennyire vágysz: íme a jeled! Bármit, bármennyit és bármikor megehetsz, amit csak szeretnél! Nincs értelme megvonni magadtól az ételt ahhoz, hogy egészséges és boldog legyél, mert ha ez a módszer valóban működött volna, most nem lennél itt s olvasnád ezt a bejegyzést. Az extrém éhség normális. Az extrém éhség szükségszerű. Az extrém éhség csak átmeneti és egyszer véget ér. Az extrém éhségről, ennek a bejegyzésnek az előzményéről itt olvashatsz. Javaslom, hogy előbb azzal kezdd az extrém éhség témát. A testünk nem gép, nem egy kalkulátor, és a táplálkozás JÓVAL komplikáltabb annál, mint amit laikusként…
-
Extrém éhség – kövesd az éhséged!
Extrém éhség 1.rész Az extrém éhség gyakori tapasztalat majdnem minden edharcosnál, aki valamely megvonásos evészavarból gyógyul épp (legyen az akár anorexia, bulimia, restriktív evészavar, orthorexia stb.). A vízvisszatartás mellett talán ez a legszorongáskeltőbb eleme a gyógyulásnak. A gyógyulás bármely szakaszában megjelenhet, és egyénenként eltérő ideig tarthat. Más-más formákat öltve válik a gyógyulás elválaszthatatlan részévé, és ha nem reagálnak rá, általában még erősebbé vagy tartósabbá válik. Sokszor nekünk, gyógyulóknak, szükségünk van rá, hogy emlékeztessenek bennünket: jogunk van enni, és bármennyit ehetünk, amennyit csak szeretnénk. Szabad enned! Úgy döntöttem, három részre bontom ezt a témát, hogy több oldalról ki tudjam fejteni. Ahogy figyelemmel követem mások bejegyzéseit és tapasztalatait a gyógyulásról, azt…
-
Mentális Éhség : Enni vagy nem enni?
“Délután négy óra. Igyekszem elterelni a figyelmem, de hiába, a kajaképek és mindaz a töménytelen mennyiségű tiltólistás étel, melyet sosem engednék meg magamnak, folyamatosan zaklatja a koncentrációs képességeimet, és képtelen vagyok odafigyelni. Szinte érzem a frissen sült pizza illatát, ahogy rágondolok. Elég legyen! – szólok magamra. Nem igaz, hogy képtelen vagy odafigyelni arra, amit csinálsz, tereld már el a gondolataidat! – mondogatom, mint valami mantrát. De nem megy. Sosem múlik el. Telnek a hosszú kínos másodpercek, állok egy helyben, majd kényszeresen nekiállok valamit ügyködni a kezemmel, pakolok, igazgatok, jógázok, bármit, ami kitörli a gondolataimból azt, amire a leginkább vágyom, de nem kaphatom meg. Két órával később nagy nehezen ráveszem…
-
Hogyan segíts valakinek, aki evészavarral küzd?
A támogatás és biztatás szeretteinktől nagyon sokat tud lendíteni a gyógyulásunkon. Minden evészavar valójában egy szorongásos állapot. Az evést fenyegetésként fogja fel az illető, és úgy érzi, hogy az élete veszélyben forog – vagy ha nem ő, hát az agy így éli meg –, ezért mindent megtesz, hogy a konfliktusokkal járó helyzeteket elkerülje. Az evészavart senki nem maga választja, a gyógyulást viszont igen! Amíg viszont a szervezet energiahiányos állapotban van, addig az illető jó eséllyel mániákusan fókuszál az evésre, testére, és minden erejével küzd, hogy a stresszes szituációktól megóvja magát. Senki nem tudja meggyógyítani őt, csak saját maga, ez igaz. Ugyanakkor a társaság és család nagyon sokat segíthetnek,…