személyes írások

20 dolog, amit elvett tőlem az evészavar és 20 dolog, amit a gyógyulásom visszaadott

Semmi nem fekete-fehér, és ezt a gyógyulásom alaposan bebizonyította.

 

 

Az evészavarom, az állandó fogyókúrázás, edzés, kalóriaszámolás, súlymérés, kényszeres viselkedés rengeteg áldozattal járt. Akkor is éreztem, hogy mennyi mindenből kimaradok, de utólag visszanézve, amikor a gyógyulást választottam, rá kellett döbbennem, hogy mennyi mindent elvett tőlem ez az időszak… Szeretném nektek megmutatni, hogy ezerszer jobb a gyógyulásom minden kényelmetlen bizonytalansága, mint az evészavar zsarnokoskodó diktátor szigora, ami minden örömöt kisajtolt az életemből. Ez az első olyan bejegyzésem, amiben szeretném konkrétan összehasonlítani, hogy mivel jobb a gyógyulás, mint az evészavarom valaha volt.

 

 

20 dolog, amit elvett tőlem az evészavar:

  1. A reggeli jókedvem, hogy egy újabb nappal nézhetek szembe.
  2. A szabadságot, hogy mindegy, mit viszek suliba magammal kaját vagy mit eszek napközben.
  3. A bulizós énemet. Azt a Katát, aki imádott csavarogni, bulizni, társaságba járni, beülni valahová és beszélgetni.
  4. Spontaneitást. Többé soha nem voltam spontán, mert mindent előre megterveztem és tudni akartam, hogy ahhoz igazíthassak minden egyes rituálét.
  5. Elvett tőlem minden családi eseményt és rettegéssel töltötte meg őket. Az ünnepek többé nem a szeretetről és együtt töltött minőségi időről szóltak, hanem egy küldetésről, hogy miként tudok a legkevesebb kalóriát enni és kerülni minden alkalmat, amikor valamit a számba kell tömnöm.
  6. A memóriámat. Az agyam súlyos károkat szenvedett az alultápláltságtól.
  7. Bizalmat a családom felé.
  8. A legszebbnek ígérkezett egyetemi éveimet. Ó, mennyi mindent kihozhattam volna belőlük!!! Annyira sajnálom.
  9. Ártatlan kíváncsiságot.
  10. Az összes hobbimat! Mindent lecserélt a kényszerekre, a számolásra és az edzés vált az új hobbimmá.
  11. Az életkedvem… az életem egy merő szenvedéssé és hullámvölggyé vált általa. Utáltam többé élni. Nem akartam élni.
  12. A jóindulatomat. Mindenben a fenyegetést láttam. Hátsó szándékot. S hogy azért teszi a másik, mert kinevet, megaláz vagy fel akar hizlalni.
  13. Minden pillanatot megmérgezett a szokásaival, amit az evészavar hozott az életembe. Nem volt olyan nap, hogy szabad lehettem volna. Nem volt olyan nap, hogy a pillanatnyi öröm, amit a mérleg okozott, kitartson estig. Nem volt olyan nap, hogy béke lett volna. És soha nem volt olyan nap, hogy elégedett lettem volna azzal, ami történt.
  14. Az erőmet. Legyengültem és olyan gyengévé lettem, mint életemben korábban soha.
  15. Az egészségemet. Valaha fizikailag egészséges voltam, de amint elkezdtem „tudatosan” táplálkozni, az evészavar fokozatosan árnyékba burkolta a testemet.
  16. Az összes szeretett ételemet. Lecserélte őket kalóriaszegény, szénhidrátcsökkentett, cukormentes, zsírszegény, gluténmentes, tejmentes, vegán, diétás ételekre, amiket sokszor utáltam, gyakran direkt elíztelenítettem, hogy ne találjam finomnak… mégis inkább azt ettem, mintsem olyan ételeket, amiket igazán élveztem volna.
  17. Elvette tőlem a képességet, hogy felelősséget vállaljak a tetteimért. Úgy éreztem, hogy ez nem én vagyok, nem én irányítok, és ebbe bele is törődtem. Pedig a felelősség mindig is az én kezemben volt. Még ha megakadályozni nem is tudtam akkor, hogy ez létrejöjjön, az én kezemben volt a döntés, hogy mikor vetek neki véget. Sokáig nem tartottam magam rá késznek. Pedig szerintem kész voltam. Csak féltem.
  18. Borzasztó sok pénzt. Se a diétás kaják, se az orvosi ellátás nem olcsó! Elvitt több tízezer forintot a sok diétás kaja, amit hajlandó voltam megenni, a kondibérlet minden hónapban, az újabb és újabb ruhatárcsere, mivel a ruháimat vagy kifogytam vagy kihíztam, az ultrahang vizsgálat, magánlabor, hormonvizsgálat, nőgyógyász, allergiateszt, bélmosás, biorezonancia vizsgálat, kineziológus, az ezekhez szükséges benzinköltség, és még többet elvitt a pszichológus, az államnak pedig a pszichiátriai ellátás és a hozzá tartozó egészségügyi vizsgálatok. Ha belegondolok, hogy ezen felül még mi minden került anyagilag az evészavaromba, sírni tudnék. Nem ezresekről beszélünk, hanem millióról.
  19. A kapcsolataimat. Sok kapcsolatomat tönkretette az én evéshez és önmagamhoz való viszonyom. Elveszítettem barátokat, kerültem barátokat, kerültem a családomat, hagytam magam elsétálni a lehetőségektől és főleg: hagytam magam azt gondolni, hogy egyetlen kapcsolat sem ér annyit, mint hogy vékony legyek.
  20. Rengeteg időt. Olyan minőségi időt vett el tőlem, amit soha többé nem kapok vissza. Elvesztegetett évek, elvesztegetett élmények, és egy egész évtized, ami nem szólt másról, csak rólam. És amit a legeslegjobban bánok, hogy elvette tőlem a húgom gyermekkorát, amire alig emlékszem, mert csak az maradt meg, hogy mit ettem, mi volt rajtam, hány kiló voltam és épp melyik táplálkozási korszakomat éltem. Nem voltam ott neki, amikor szüksége lett volna rám. Nem láttam őt felnőni, egyszer csak már nagyobb lett és nem is igazán emlékszem, milyen volt 8 és 15 éves kora között. Annyira szégyellem magam azokért a dolgokért, amiket műveltem, és annyira sajnálom, hogy erről lemaradtam és soha többé nem tudom bepótolni, hogy ha csak rágondolok, elönt a mélységes bánat és szomorúság, és azonnal könnybe borul a szemem. Ezt teszi az evészavar. Elvesz tőled olyan élményeket, amik számodra igazán fontosak. És csak utólag szembesülsz vele, hogy mit veszítettél.

 

 

20 dolog, amit a gyógyulásom visszaadott:

  1. A józan eszemet!
  2. A tényt, hogy van beleszólásom abba, hogy mi történik velem. Én irányítok. Én vagyok érte a felelős. És én vagyok az, aki megváltoztathatja a jelent, ha nem tetszik, amerre haladok.
  3. Jövőt. Esélyt adott egy jövőre, amit megélhetek, nem csak túlélhetek.
  4. A testembe vetett bizalmat, hogy képes anélkül tökéletesen működni, hogy én akarnám megszabni, hogy mit tegyen. A testem okos és gyönyörű. Az én dolgom, hogy megadjam neki, amire szüksége van, a többiről majd ő gondoskodik. És így sokkal kisebb a teher önmagamon, mert nem nekem kell meghoznom az összes döntést, hogy mit tegyen, hogy milyen legyen, hanem a testem meghozza magától. Ezzel együtt megkönnyebbülést és elfogadást hozott a gyógyulásom, hogy nem az én dolgom felügyelni a súlyomat, NEM KELL FELÜGYELNEM A SÚLYOMAT (ó, mily áldás a tudatlanság!) és nem rajtam múlik, hogy hány kiló legyek. Bizalom bizalom bizalom, te csodás!
  5. Önbizalmat. Ha ennyi mindenen átmész, rendszerint kifejlesztesz egy tartást és békét önmagadban, ami erőt ad a mindennapok kihívásaihoz és önbizalmat abban, hogy igenis fontos vagy! Értékes vagy és számítasz. És ezt többé nem veheti el tőled más véleménye az alakodról. Az igazi gyógyulás ott kezdődik, hogy megérted, mások véleménye nem rólad szól, hanem őróluk. Elfogadhatod, de ha nem értesz egyet vele, akkor egyszerűen figyelmen kívül is hagyhatod és továbbléphetsz. Nem kell mindent elfogadnod, amit mások mondanak rólad. És ez a felismerés gyógyulásom alatt nekem egy olyan mérföldkő volt, ami lehetővé tette, hogy értékesnek tartsam magam úgy, ahogy vagyok, anélkül, hogy érdekelne, más mit gondol rólam.
  6. Új hobbikat hozott a gyógyulás az életembe. Olyan témákat, amikről nem is gondoltam, hogy ennyit jelenthetnek nekem. Rengeteg új témát fedeztem fel, ami érdekel, és még több olyan tevékenységet, amiben jó vagyok. Végre nem a kalóriaszámolással telik a napom 70%-a, hanem olyan dolgokkal, amiket élvezek, fontosnak tartok és érdekelnek.
  7. Visszaadta a családomba vetett együttérzésemet és bizalmamat. Nem akarok soha többé olyan kritikus és elviselhetetlen lenni, mint akkor… szörnyű volt. Olyan emberré szeretnék válni, aki megbecsüli a szeretteit és nem pedig kihasználja vagy manipulálja őket. Az nem én vagyok. Az csak egy szörnyeteg, amit egy másik galaxis művelt velem.
  8. Kismillió lehetőséget tárt fel előttem, amiből választhatok. Van választási lehetőségem! És mivel jól vagyok, van esélyem olyan helyekre is eljutni, amit az evészavar sokáig elvett tőlem. A lehetőségekért is megérte a gyógyulásom… Táborba akarok menni? Megtehetem. Nem kell azon agyalnom többé, hogy mit fogok majd enni. Utazni szeretnék? Oké, bárhová! Dolgozni? Munkaképes vagyok, mert nem vagyok többé legyengülve. Beülni este egy bárba a barátaimmal és jól érezni magam? Simán! Együtt akarok reggelizni egy ismerősömmel és bármit választani az étlapról? Azt is megtehetem. Kitárult előttem a világ és olyan dolgokat mutat, amiről sokáig nem is gondoltam, mennyire élvezem.
  9. Spontaneitást HÁLA A JÓ ÉGNEK
  10. Jóllakottságot ehhhh. Tudtad, hogy jól tudsz lakni? Elképzelhetőnek tartottad valaha az evészavarod alatt, hogy egyszer majd jól fogsz lakni egy normál adag étellel? Én nem. És mégis megtörtént! Ha másért nem, hát a jóllakottságért, ezért a kielégítettségért megérte. Komolyan.
  11. Élményeket, amiket nem ront meg többé a kényszer, hogy keveset vagy tisztán egyek. Olyan klassz érzés nem azzal foglalkozni, hogy mit fogok enni, hanem egyszerűen élvezni az eseményeket! Annyival könnyebb így élni!
  12. Esélyt arra, hogy bővíthetem majd egyszer valaha kislurkóval a családom. (helló menstruáció)
  13. Végre soha többé nem kell cukkinit, padlizsánt, karfiolt, magvakat, útifű maghéjat, sörélesztő pelyhet, gyümölcszseléket és íztelen katyvaszokat ennem, ha nem akarok! Istenem, micsoda megkönnyebbülés!
  14. Reményt, hogy a jövő jobb lesz, mint a jelenem. A gyógyulásom alatti sok változás elég szívás, de ha ettől később jobb lesz, akkor megéri nem? Már most sokkal jobb, mint néhány éve. Ha ezt a tendenciát tartom, az nagyon klassz kilátásokat helyez előtérbe.
  15. Arany középutat és nem csupán végletességet. Semmi nem fekete-fehér, és ezt a gyógyulásom alaposan bebizonyította.
  16. Számos alkalmat arra, hogy újra kapcsolatot teremtsek emberekkel és megismerjem a történeteiket. De nem csak úgy, hogy hallgatom és közben máshol jár az eszem, hanem úgy, hogy beszélgetek velük, érdekel, amit mesélnek, odafigyelek rájuk és kíváncsi vagyok a folytatásra!
  17. Visszaadta az egészségem alapjait. Már nem vagyok olyan kimerült, gyenge, törékeny és ingerült. Egyre egészségesebb vagyok. És nem azért, mert tisztán étkezem, azt lefogadom!
  18. Teret a fejemben. Nem köti le minden ébren töltött másodpercemet az evés tervezése, így van energiám más dolgokkal is foglalkozni. Például a projektjeimmel, munkámmal, hobbijaimmal, művészettel, filmekkel, alkotással, kreatív dolgokkal, főzéssel, társasozással, beszélgetéssel, mókázással, sétálással, önkéntességgel stb. Az élet többről szól, mint evés és kalóriák.
  19. Fantáziadús és pozitív álmokat, amikben nem csak fánkokat meg tésztát eszem, hanem változatosak, élménydúsak és semmiképp sem rémálmok. Jó érzés újra pozitív, kajamentes dolgokról is álmodni.
  20. És végül, amit a gyógyulásom adott és nagyon sokra értékelek, az a nyugalom. Nyugalom van. Nincs állandó stressz, megfelelés, kényszer, felügyelés, kapzsiság, irigység, pánik, rettegés, szorongás, fáradtság, éhség, még több éhség, frusztráció, zavarodottság. Nyugalom van. Olyan mindent átható béke és hála, ami mellett eltörpül minden más. Hálát és tiszteletet érzek a testem iránt, ami mindenütt jelen van, minden döntésemben és önmagam felé tett mondatomban, és semmi nem veheti el tőlem. Olyan jó érzés nyugodtnak lenni. Nem akarni többet. Megelégedni azzal, amit kapok a mostban. Ez a béke tart életben, és ez mutatja meg a kiutat, ha fekete lyukba kerülök. Nem bántom többé önmagam azért, ami történt. Nem haragszom. Nem utálok. Nem vagyok mérges. Nem vágyom többre vagy kevesebbre, egyszerűen vagyok. Én vagyok. Van egy testem, amiért hálás vagyok és amivel igyekszem olyan tisztelettel bánni, amit megérdemel. Ez a mély nyugalom teszi lehetővé, hogy akkor is kedves legyek – másokhoz és magamhoz –, amikor belül talán bizonytalanságba burkolózom. Valahol, mélyen, mindig érzem, hogy nincs mitől tartanom. Ez a nyugalom vezérel tovább a gyógyulásban, és mióta megtapasztaltam, eszembe se jut megkérdőjelezni többé, hogy megéri-e a gyógyulás. Jó érzés békében élni önmagaddal. Nincs az az álomalak vagy siker, ami miatt önként eldobnám a belső béke-utamat. Chill van. És ez számomra egy igazi álom, mely a valóság.

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial