személyes írások

Egy anorexia harcos lány evészavar napló írásai: saját tapasztalatból kipattant mondatok tömkelege. Vallomások. Anorexia, bulimia, orthorexia, egészségmánia, túlevés, alultápláltság, vékonyság, depresszió, szorongás tapasztalataimból összeállított napló bejegyzések Milyen érzés volt számomra evészavarral élni, és miért választottam a gyógyulást Őszinte, egyenes, cenzúra mentes bejegyzések, sokkoló képek nélkül

  • személyes írások

    Ha nincs miért küzdened, vesztettél

    Nem tudom, meddig bírja még a testem. A gyógyulásból visszaesésbe, visszaesésből gyógyulásba ugrálás meglepően – vagy nem meglepően – kimerített az elmúlt években. Sokan abban a hitben élnek, hogy az evészavar csak akkor életveszélyes, ha a súlyod kritikusan alacsony azon a bizonyos skálán, máskülönben nincs akkora nyomás a testeden. De ez így nem fedi a valóságot. Ugyanis a tény az, hogy nem a testsúlyod a mérvadó, hanem a viselkedésed. És a viselkedésed minél szélsőségesebb és extrémebb, annál nagyobb a stressz a testeden. Ha a szélsőséges viselkedés miatt pedig nagy a nyomás a szervezeteden, minél régebb óta tart ez az állapot, annál inkább kimerül és kezd nem annyira jól működni. Már…

    Ha nincs miért küzdened, vesztettél bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • személyes írások

    A legfontosabb képességem: érzelmi reguláció

    2017-ben mondtam ki először hangosan otthon, hogy azt hiszem, borderline személyiségzavarom van. Nem féltem ettől az eshetőségtől, hosszú ideje gyanítottam, hogy valami nem teljesen okés a reakcióimmal. Emlékszem, mikor kijelentettem a felépülésem első évében, hogy terápiára van szükségem, mert meggyőződésem, hogy torzult a személyiségem. Édesanyám reakciója erre az volt, hogy “nem vagy beteg, csak túl sokat foglalkozol saját magaddal”, illetve hogy “a pszichológus semmiben nem tudna segíteni, mert nem ad módszereket”. Ezt a beszélgetést akkor is tisztán elő tudnám hívni az emlékezetemből, ha nem jegyeztem volna le szó szerint a naplómba. Nagyon sokáig velem maradt. Arra is tisztán emlékszem, ahogy ott állok, és azonnal elönt a keserű indulat, hogy ha…

    A legfontosabb képességem: érzelmi reguláció bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • személyes írások

    ED-identitás: az egyetlen, aki miatt valaha tiszteltem magam

    Nem oly rég hallottam a mondatot, hogy “Ha nem teszel valami olyat, amit tisztelsz, nem fogod kialakítani magad iránt a tiszteletet.” – és valahogy órákig visszhangoztak bennem ezek a szavak. Aztán még napokig velem maradt ez az egy mondat. Újra és újra velem csengett a gondolataimban. Elkezdtek pörögni előttem korábbi éveim képkockái, s hogy miként kezdődött a totális lejtő, melyen elindultam. Forgott a lehunyt szemeim előtt a teljes világom, és egyre csak azon járt az eszem, hogy ez a mondat miként illeszkedik az evészavaros viselkedésem játékába. Hihetetlen, hogy néhány szó elég ahhoz, hogy csomó olyan dolgot fedezzek fel, amit korábban vagy nem vettem észre, vagy képtelen voltam ily egyértelműen verbálisan…

    ED-identitás: az egyetlen, aki miatt valaha tiszteltem magam bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • személyes írások

    Ha látszik rajtam, hogy beteg vagyok, nem vagyok többé néma

    Rájöttem valamire, amit nem is értem, hogy nem raktam össze eddig. Mikor korábban beszélgettünk anyával az anorexiáról, azt kérdezte, hogy de hogy lehet hogy más is küzd önbizalomhiánnyal, mégsem lesz evészavaros? Ennyi erővel minden ember küzdhetne anorexiával, akinek önértékelési gondjai vannak. Miért velem történt? Miért voltam rá ennyire fogékony?   Meg akartam felelni a velem szemben támasztott (gyakran ki nem mondott) elvárásoknak, amikre hiperérzékennyé váltam, és ha nem sikerült, csalódott voltam és minden alkalommal összetört bennem a magamba vetett hitem.     A tehetséges tanuló speciális nevelési igényű tanuló Gyerekkoromtól kezdve azt hallgattam a felnőttektől, beleértve a saját szüleimet és tanáraimat, hogy tehetséges vagyok. Okos vagyok, kiemelkedő és számos területen…

    Ha látszik rajtam, hogy beteg vagyok, nem vagyok többé néma bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • személyes írások

    Trauma: a testem nem felejt

    Van, amely trauma PTSD-t okoz, és van, amelyik csak csendben lappang bennem anélkül, hogy észrevenném, milyen módon hat ki az életemre.   “You fell apart Like a stone can be broken into sand A thousand pieces Spread across a crying land” AURORA   PTSD : megélt trauma utáni állapot Trauma. Azt hinném, nincsenek rám már hatással, s mégis valahányszor felidéződnek bennem az életem korábban megélt pillanataiban bennem felmerült intenzív, elfogadhatatlannak tartott érzések, reszketek. Megbénít. Pánikolok. Mint amikor egy álomban sikoltani szeretnék, de nem jön ki hang a torkomon. Megnémultam, cserbenhagy a testem és hihetetlen erővel zúdul végig rajtam a tehetetlenség érzése. Trauma. Bármilyen jelen benyomás is hozza felszínre az elfojtott…

    Trauma: a testem nem felejt bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • személyes írások

    Gondolataim a saját gyógyulásom előtt

    Az anorexia kimerítő. Nem akarok küzdeni többé. Azt akarom, hogy vége legyen.   Ezt a “bejegyzést” – valójában levelet – még 2017. márciusában írtam, s az akkori tumblr oldalamon tettem közzé. Örülök, hogy lementettem, mert ez volt az első alkalom, amikor kicsit is érződött az írásaimból a meggyőződés, hogy meggyógyulhatok. Kezdtem vágyni a gyógyulásra! És ez baromi nagy szó volt akkor, mert korábban soha nem éreztem hasonlót. Csatornák és blogok segítettek hozzá, hogy higgyek eléggé magamban, s igenis van értelme változtatni, meg tudnám csinálni, ha igazán akarnám. Miután ezt megírtam, néhány hónappal később el is kezdtem a felépülés következő fázisát: a visszatáplálást. Van élet az evészavaron túl! Hinned kell benne. Vágynod kell rá.…

    Gondolataim a saját gyógyulásom előtt bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • személyes írások

    Ellenszegülni a kaja szabályoknak – mit ehetek és hogyan?

    Gyógyulás Nr1.: Bármit ehetek, amit csak akarok. Ha egy dolgot megfogadhatnék a saját tapasztalataimból, az lenne, hogy tegyem próbára az összes szabályt és valaha kimondott törvényt az evészavaromban, mert csak akkor ismerem be, hogy mind butaság. Ajánlott zene a poszt olvasásához: Agnes Obel: Camera’s Rolling a teljes feelingért     Kismillió kajás szabályom volt a diétás univerzumomban. Nem ehetek hat után. Nem ehetek egyszerre zsírosat és szénhidrátban gazdagot. Nem ehetek édességet főtt kaja után. Vagy előtt. Vagy úgy egyáltalán… Tilos nagy tányérról enni. Tilos nem asztalnál. Útközben enni? A-a. Nem nekem. Nem ehetek, ha most ettem. Nem ehetek, ha néhány órán belül étkezés lesz és ennem kell. Nem ehetek lefekvés…

  • személyes írások

    A személyiségem nem is olyan, mint gondoltam

    A személyiség útja az evészavaron át. Megnyugtató felismerni, hogy sokkal gazdagabb személyiségem van, mint amit az evészavar kiváltott belőlem.     Hogyan változott a személyiségem az evészavar, a küzdelmek és a gyógyulás alatt? Bármilyen betegség megváltoztat bennünket. Sokszor eltűnődöm azon, hogy milyen ember lennék most, ha mindez nem történt volna meg. De aztán eszembe jut, hogy ha nem történt volna meg, akkor nem tanultam volna belőle ennyit és nem lennék ennyire tisztában azzal, hogy milyen emberré nem akarok válni. Így most visszatekintve – most hogy már egészen jobban vagyok és kezdek újból szabadlábon lenni az evészavar burkából – kicsit olyan érzésem van, mintha az elmúlt tíz év meg sem történt volna.…

    A személyiségem nem is olyan, mint gondoltam bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • személyes írások

    20 dolog, amit elvett tőlem az evészavar és 20 dolog, amit a gyógyulásom visszaadott

    Semmi nem fekete-fehér, és ezt a gyógyulásom alaposan bebizonyította.     Az evészavarom, az állandó fogyókúrázás, edzés, kalóriaszámolás, súlymérés, kényszeres viselkedés rengeteg áldozattal járt. Akkoriban is éreztem, hogy mennyi mindenből kimaradok, de utólag visszanézve, amikor a gyógyulást választottam, rá kellett döbbennem, hogy mennyi mindent elvett tőlem ez az időszak… Szeretném nektek megmutatni, hogy ezerszer jobb a gyógyulásom minden kényelmetlen bizonytalansága, mint az evészavar zsarnokoskodó diktátor szigora, ami minden örömöt kisajtolt az életemből. Ez az első olyan bejegyzésem, amiben szeretném konkrétan összehasonlítani, hogy mivel jobb a gyógyulás, mint az evészavarom valaha volt.     20 dolog, amit elvett tőlem az evészavar: A reggeli jókedvem, hogy egy újabb nappal nézhetek szembe és…

    20 dolog, amit elvett tőlem az evészavar és 20 dolog, amit a gyógyulásom visszaadott bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • személyes írások

    50 dolog, amit az evészavarom elengedéséről tanultam

    Onnan tudom, hogy tényleg jobban vagyok, hogy nincs az a negatív érzés vagy bánat, ami meggyőzhetne arról, hogy tényleg jobb volt az evészavarom alatt. Tudom, hogy nem volt. A gyógyulás olyan képességekkel ruház fel, amik megtanítanak értékelni azt, amid van. Megtanítanak bízni a testedben. És megmutatják, mennyivel erősebb vagy, mint azt valaha gondoltad volna magadról.     Az elmúlt évek tanulságai összefoglalva. Aki közelről ismer, tudja, hogy nagy híve vagyok az összegzésnek, listáknak, a tanulságok levonásának és majd új célok, szándékok, illetve stratégiák megfogalmazásának. Imádom végiggondolni és elemezni, hogy mi mindent látok másképp. Van ebben valami… erőteljes? Mintha ereje lenne annak, hogy megállapítom, mi történt, majd az új gondolatok megfogalmazásával…

    50 dolog, amit az evészavarom elengedéséről tanultam bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial