-
Az evészavar viselkedés egy szokás halmaz
Az evészavar viselkedés egy szokás. És bármilyen szokás ellenfegyvere az identifikáció és következetes tudatos cselekedet. Az evészavar egy függőségi állapot, de talán nem is az ételtől függünk, hanem az étellel kapcsolatos gondolatainktól. Miért eszem túl magam? Amit a terápiában tanultam: a túlevés azért történik, hogy kielégítsek egy szükségletet. Az étel eszköz, hogy elnyomjam az érzéseimet. Elhitették velem, hogy az evés – vagy épp koplalás – egy tünet, amelyre valamilyen belső konfliktus miatt érzek késztetést, és ha a stressz és fenyegetettség érzése megszűnik az életemben, ha boldog leszek és minden szükségletem és vágyam kielégülésre talál, a késztetés megszűnik. A szakirodalom – és vele sok pszichológus – azt írja, hogy ez egy…
-
Ellenszegülni a kaja szabályoknak – mit ehetek és hogyan?
Gyógyulás Nr1.: Bármit ehetek, amit csak akarok. Ha egy dolgot megfogadhatnék a saját tapasztalataimból, az lenne, hogy tegyem próbára az összes szabályt és valaha kimondott törvényt az evészavaromban, mert csak akkor ismerem be, hogy mind butaság. Ajánlott zene a poszt olvasásához: Agnes Obel: Camera’s Rolling a teljes feelingért Kismillió kajás szabályom volt a diétás univerzumomban. Nem ehetek hat után. Nem ehetek egyszerre zsírosat és szénhidrátban gazdagot. Nem ehetek édességet főtt kaja után. Vagy előtt. Vagy úgy egyáltalán… Tilos nagy tányérról enni. Tilos nem asztalnál. Útközben enni? A-a. Nem nekem. Nem ehetek, ha most ettem. Nem ehetek, ha néhány órán belül étkezés lesz és ennem kell. Nem ehetek lefekvés…
-
Itt az idő, hogy elfelejtsd a kalóriaszámolást
Kalóriaszámolás evészavarban: se vele, se nélküle. Egy kimondottan kért téma következik: hogy a fenébe lehet leszokni a kalóriaszámolásról? Három alap dolgot szeretnék kiemelni a tippek mellett ebben a bejegyzésben, amit szerintem fontos megértened ahhoz, hogy le tudj mondani róla: A kalóriaszámolás tanult. A kalóriaszámolás egy szokás. A kalóriaszámolás egy illúzió, nem a valóság. A számolás tanult Senki nem úgy születik, hogy tudja, mi az a kilokalória és szénhidrát. Valahol életünk során ugyan hallunk róla – iskolában, barátoktól, neten stb. –, de ettől még nem fogjuk fontosnak gondolni. Ahhoz, hogy tudd ezt a tudást használni, értened kell, hogy hogyan működik: kalória be, kalória ki, kalóriát égetsz, kalóriát emésztesz,…
-
Az éhezés utáni kritikus időszak: inkább többet egyél, mint kevesebbet
Minden hosszabb éhezés periódust egy kritikus időszak követ, amikor ha akár csak néhány napig kevesebb energia jön be, mint amit elégetsz, azonnal reagál rá a tested. A több biztonságosabb, mint a kevesebb Ha megvonásos típusú evészavarból igyekszel felépülni, tudnod kell, hogy a gyógyulás nem ér véget, amint normálisan tudsz enni és fizikailag is úgy tűnik, hogy nincs többé bajod. Legtöbben úgy gondolnak a gyógyulásra, mint egy időszakos hízási folyamatra, és ha (teszem azt) anorexiából épülsz fel, akkor amint a súlyod eléri azt a bizonyos testsúlyt, kész vagy. Ez egy nagy tévedés. Nagy nagy nagy tévedés. A gyógyulás nem ér véget a súlyoddal. Már úgy érzem, vagy százszor leírtam…
-
Mit tegyél egy falásroham után?
Légy kedves magadhoz! Úgy beszélj magaddal egy falásroham után, mint ahogy azzal beszélnél, akit a világon legjobban szeretsz. Legközelebb más lesz. Most ez van. Az élet megy tovább. Gyakorlati útmutató falásroham utáni nehéz órákra A bejegyzés és tippek szempontjából most teljesen mindegy, mit nevezünk falásrohamnak. Lehet ez túlevés, csalónap, csalókaja, zabálás, bármilyen formája az étkezésnek, ami bűntudattal és/vagy rosszulléttel társul. Ha úgy érzed, túl sokat ettél és ezért megjelenik egy csomó nem épp hasznos gondolat, akkor fontos, hogy az alábbiakat ne tedd: ne gondold, hogy a mai napnak már lőttek, szóval miért ne egyél még többet, ha már úgyis elcseszted ne kezdd el kiszámolni, hogy mennyi kalóriát ettél…
-
Honnan fogod tudni, hogy fizikailag is meggyógyultál?
az evészavar fejben kezdődött és csak ott is érhet véget Kaptam tumblr-ön egy kérdést, ami rádöbbentett, hogy erről a témáról ilyen viszonylatban még nem írtam. Végignéztem az egész honlapom, és ugyan említettem, hogy mire kell odafigyelni, hogy meglegyen a gyógyulás “eredményeképpen”, de úgy érzem, hogy nem hangsúlyoztam eléggé. Íme a feltett kérdés: „Szia! Megvonásos evészavarból gyógyulok, és lenne egy kérdésem. Honnan fogom tudni, hogy mikor nem alultáplált már a testem? Miből fogom tudni eldönteni, hogy a gyógyulás már nem csak szellemileg, hanem fizikailag is végbement, és nincs többé szüksége a testemnek ennyi energiára? Válaszod előre is köszönöm!” Egy másik kérdés pedig, ami szintén ehhez a témakörhöz…
-
Miért van evés után bűntudatom?
A bűntudat csak egy érzés. Egy szokás. Egy automatikus cselekedet. Ha választanom kellene, hogy melyik kérdést teszik fel nekem a legtöbbször, azt hiszem a lelkiismeret-furdalással kapcsolatos kérdések lennének a befutók. S mivel ez egy gyakori téma, úgy döntöttem, hogy talán többeknek segít, ha megosztom a véleményemet és tapasztalataimat az evés utáni bűntudattal kapcsolatban. Mindig bűntudatom van, miután megeszek valamit. Te hogy tudtál ezen túllépni? Meg akarsz gyógyulni? Nagyon kimerítő tud lenni az állandó szégyenérzet és félelem. Megélni az érzelmeidet fárasztónak és hiábavalónak tűnhet, de ez egy nagyon fontos része a gyógyulásodnak. “A gyógyulásban felfedeztem, hogy ezek az érzések nem igazán az ételhez kapcsolódtak. Ahhoz kapcsolódtak, hogy…
-
A közösségi média felelős az evészavarokért?
Hatalmas plakátok. Rámenős reklámok. Villogó képek. Folyamatos ajánlások. Elbizonytalanító írások. Manipulatív szalagcímek. Növekvő társadalmi elvárások. Egyre kevesebb együtt töltött idő. Mind látjuk, hogy a média mindenütt ott van. Szembesülünk a szerepével napi szinten, akár felismerjük azt, akár nem. A követendő minta mindenhol árnyékként kíséri megjelenésünket, és ha kicsit is befolyásolhatóak vagyunk, hamar konfliktust okoz bennünk. A gyermekek, akik személyiségfejlődésük alatt még igencsak a befolyásolható kategória mélységében tartanak előre, nagyon fogékonyak a különböző testkép mintákra, képekre, szövegekre, tanácsokra, bármire, ami a felnőttektől vagy kortársaiktól származik. És mivel a felnőttek közül sokan maguk is bizonytalanok és ékes példái az önelfogadás tökéletes ellentettjének, nem csoda, ha már a fiatal generáció is megkérdőjelezi…
-
Evészavar félelmek és hogyan győzd le őket
Túl gyorsan fogok hízni. A hízás sosem ér majd véget. Mások elítélnek, mert híztam. Az evészavar nélkül senki vagyok. Te is a félelmeidből táplálkozol? Vannak dolgok, amiktől szinte minden evészavaros fél. Nem mindenki, persze, de a többség biztosan. Ezek közül szeretném megosztani a legalapvetőbbeket, s bebizonyítani, hogy a félelem csak félelem, s túl lehet lépni rajta. Ezek a félelmek a diéta mentalitás miatt jelennek meg, és könnyen úgy hiheted, hogy minden szó arany igazság, holott a gondolataidat képes vagy átformálni, s így megnyugtatni önmagad, hogy ezek nem fognak bekövetkezni. Rajtad múlik, hogyan kezeled a helyzetet, s egyedül te vagy képes eldönteni, hogy ezekkel a félelmekkel mit kezdesz, hogy túllépj rajtuk.…
-
20 dolog, amit tapasztaltam az evészavar miatt
Talán mindez csak fejben játszódott, talán genetikailag belém van kódolva az evészavar viselkedés. Bármi is az igazság, hálás vagyok magamnak, hogy nem adtam fel Az evészavar csak a fejemben létezett? Kötve hiszem. Ugyanis minden pillanatomban jelen volt. Ott volt, amikor jól éreztem magam, és ott volt, amikor nem. Sokan mondták, hogy nincs is semmi bajom, és az egészet csak beképzelem. Hogy fizikailag tök egészséges vagyok, csak van ez a mániám. Győzködtek arról, hogy a testemmel nincsen semmi baj, csak ennem kellene végre normálisan. Mindenkitől azt hallgattam, hogy az égvilágon nincs semmilyen probléma, és az én döntésem, hogy így élek, mert mindig találok magamnak valamit, amin aggódhatok. De ma már értem,…
van élet evészavar nélkül
