• evészavar és gyógyulás

    Az éhezés utáni kritikus időszak: inkább többet egyél, mint kevesebbet

    Minden hosszabb éhezés periódust egy kritikus időszak követ, amikor ha akár csak néhány napig kevesebb energia jön be, mint amit elégetsz, azonnal reagál rá a tested.     A több biztonságosabb, mint a kevesebb Ha megvonásos típusú evészavarból igyekszel felépülni, tudnod kell, hogy a gyógyulás nem ér véget, amint normálisan tudsz enni és fizikailag is úgy tűnik, hogy nincs többé bajod. Legtöbben úgy gondolnak a gyógyulásra, mint egy időszakos hízási folyamatra, és ha (teszem azt) anorexiából épülsz fel, akkor amint a súlyod eléri azt a bizonyos testsúlyt, kész vagy. Ez egy nagy tévedés. Nagy nagy nagy tévedés. A gyógyulás nem ér véget a súlyoddal. Már úgy érzem, vagy százszor leírtam…

    Az éhezés utáni kritikus időszak: inkább többet egyél, mint kevesebbet bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • evészavar és gyógyulás

    Mit tegyél egy falásroham után?

    Légy kedves magadhoz! Úgy beszélj magaddal egy falásroham után, mint ahogy azzal beszélnél, akit a világon legjobban szeretsz. Legközelebb más lesz. Most ez van. Az élet megy tovább.     Gyakorlati útmutató falásroham utáni nehéz órákra A bejegyzés és tippek szempontjából most teljesen mindegy, mit nevezünk falásrohamnak. Lehet ez túlevés, csalónap, csalókaja, zabálás, bármilyen formája az étkezésnek, ami bűntudattal és/vagy rosszulléttel társul. Ha úgy érzed, túl sokat ettél és ezért megjelenik egy csomó nem épp hasznos gondolat, akkor fontos, hogy az alábbiakat ne tedd: ne gondold, hogy a mai napnak már lőttek, szóval miért ne egyél még többet, ha már úgyis elcseszted ne kezdd el kiszámolni, hogy mennyi kalóriát ettél…

    Mit tegyél egy falásroham után? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • evészavar és gyógyulás

    Az egyetlen dolog, ami meggyorsítja a gyógyulásodat

    Ami meggyorsíthatja a gyógyulásodat, az nem más, mint: a rendszeresség! Bizony, a folyamatosság. Ha elölről kezdhetném a feltáplálási folyamatom (vagy hívd, ahogy tetszik) 3 dolgot csinálnék másképp: Sokkal, de sokkal többet ennék az elején, és nem ragaszkodnék ennyire a minimumokhoz. Legjobb lett volna, ha miután elértem azt a mennyiséget, megdupláztam volna a bevitelem… Nem esnék vissza (nyilván) és főleg, RENDSZERESSÉGET vezetnék az életembe Ha szeretnél minél gyorsabban túlesni a felépülési folyamaton, és nem elnyújtani hosszabbra, mint ami feltétlenül szükséges, akkor szükséged van a rendszerességre a mindennapi cselekedeteidben.     Mindig kell egy stratégia! Tudom, az elején én is féltem. Megértem, hogy ez nehéz, és pontosan tudom, milyen kényelmetlen minden, milyen lehetetlennek tűnik,…

    Az egyetlen dolog, ami meggyorsítja a gyógyulásodat bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • evészavar és gyógyulás

    Extrém éhség – kövesd az éhséged!

    Extrém éhség 1.rész   Az extrém éhség gyakori tapasztalat majdnem minden edharcosnál, aki valamely megvonásos evészavarból gyógyul épp (legyen az akár anorexia, bulimia, restriktív evészavar, orthorexia stb.). A vízvisszatartás mellett talán ez a legszorongáskeltőbb eleme a gyógyulásnak. A gyógyulás bármely szakaszában megjelenhet, és egyénenként eltérő ideig tarthat. Más-más formákat öltve válik a gyógyulás elválaszthatatlan részévé, és ha nem reagálnak rá, általában még erősebbé vagy tartósabbá válik. Sokszor nekünk, gyógyulóknak, szükségünk van rá, hogy emlékeztessenek bennünket: jogunk van enni, és bármennyit ehetünk, amennyit csak szeretnénk. Szabad enned! Úgy döntöttem, három részre bontom ezt a témát, hogy több oldalról ki tudjam fejteni. Ahogy figyelemmel követem mások bejegyzéseit és tapasztalatait a gyógyulásról, azt…

    Extrém éhség – kövesd az éhséged! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • evészavar és gyógyulás

    Mentális Éhség : Enni vagy nem enni?

      “Délután négy óra. Igyekszem elterelni a figyelmem, de hiába, a kajaképek és mindaz a töménytelen mennyiségű tiltólistás étel, melyet sosem engednék meg magamnak, folyamatosan zaklatja a koncentrációs képességeimet, és képtelen vagyok odafigyelni. Szinte érzem a frissen sült pizza illatát, ahogy rágondolok. Elég legyen! – szólok magamra. Nem igaz, hogy képtelen vagy odafigyelni arra, amit csinálsz, tereld már el a gondolataidat! – mondogatom, mint valami mantrát. De nem megy. Sosem múlik el. Telnek a hosszú kínos másodpercek, állok egy helyben, majd kényszeresen nekiállok valamit ügyködni a kezemmel, pakolok, igazgatok, jógázok, bármit, ami kitörli a gondolataimból azt, amire a leginkább vágyom, de nem kaphatom meg. Két órával később nagy nehezen ráveszem…

    Mentális Éhség : Enni vagy nem enni? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial